75 éves a BMW-dízelmotorok világhírű magyar fejlesztője

Szolnokon született, tanulmányait is szülővárosában kezdte, érettségit már a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tett 1957-ben. A gyerekkora óta az autók és repülők bűvöletében élő fiú mérnök akart lenni, ezért a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, és ott 1962-ben mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Előbb a Malomépítő és Gépgyártó Vállalatnál, majd épületgépészként a szolnoki megyei tervezőirodában helyezkedett el. Munkahelyein politikailag megbízhatatlanként kezelték, mert az 1956-os forradalom után tiltott határátlépés közben elfogták. A zaklatások miatt végül elhagyta Magyarországot.

Fél év alatt megtanult németül, s 1965 októberében a MAN cégnél kapott állást, a nagy hajómotorok fejlesztési és kutatóosztályán, itt Rudolf Diesel egykori kísérleti padján dolgozhatott. Szakterülete a körfolyamatszámítás és alapfejlesztések voltak, jártasságot szerzett a számítástechnikában, és két év múlva már a cég vezető kutatói előtt tartott előadást. Ekkortájt jelentek meg első, számítógépes szimulációval foglalkozó cikkei, majd figyelmét a dízeltechnológia tanulmányozására összpontosította, 1973-ban a braunschweigi Műszaki Egyetemen kiváló minősítéssel szerzett doktori címet.

A MAN cégtől osztályvezetőként távozott, mert Svájcba hívták a jó nevű Adolph Saurer autóbusz- és teherautó-gyártó céghez. Itt Fiat-dízelmotorokat fejlesztett, emellett az akkor még ismeretlen, de ma már általánosan használt közös nyomócsöves befecskendezéssel kísérletezett. A Saurertől az MWM Mannheim vállalathoz szerződött, ott ipari dízelmotorok tervezésével bízták meg. A vállalat az ipari- és traktormotorok fejlesztésében végzett eredményes munkájáért Carl Benz-érdemrenddel tüntette ki – írja a hirado.hu.

A BMW 1980-ban kérte fel a felső-ausztriai Steyrben újonnan létrehozott dízelfejlesztő központjának vezetésére, két évtizedet töltött el a poszton, az itt kifejlesztett dízelmotorok világhírnévre tettek szert. Első nagy sikerük az 1983-as BMW 524td volt, a soros elrendezésű, hathengeres, örvénykamrás, turbófeltöltős dízelmotor különösen dinamikusan teljesített. 1987-ben mutatták be első, teljesen elektronikus szabályozású dízelmotorukat, amely komoly feltűnést keltett, továbbfejlesztett változatát még ma is gyártják. Anisits irányításával fejlesztették ki és vezették be a világon először a sorozatgyártásba az elektronikus dízelszabályozást (EDC) és az első közvetlen befecskendezésű V8-as dízelmotort, amely több teljesen újszerű konstrukciós megoldást tartalmazott.

Anisits Ferenc csapatával három dízelmotor-generáció 15 motorját fejlesztette ki, ezekből a mai napig több mint 5 millió darabot gyártottak; hat- és nyolchengeres dízeljeik 1999-ben és 2000-ben elnyerték Az Év Motorja kitüntetést, a motor-Oscart. A konstruktőr világhírét négyhengeres, kétliteres dízelmotorja alapozta meg 1998-ban, amikor a BMW 320d modellje a nürburgringi 24 órás autóversenyen messze maga mögé utasította a benzines versenytársakat. A győztes autó 160 kilométerrel előzte meg a többieket, nem zabálta a gázolajat, emellett 4 és fél másodperc alatt gyorsult 100-ra. Az impozáns teljesítmény az addig lomhának tartott dízelmotort a vásárlók szemében szalonképessé tette, mindeközben megőrizte a BMW márka sportos imázsát. Anisits neve fogalom az autógyártásban, szakvéleményére ma is kíváncsiak, az általa lefektetett körfolyamat-számítás egyenleteit világszerte alkalmazzák és egyetemeken tanítják.

A magyar mérnök nevét mérföldkőként jegyzik a BMW vállalat történetében. A céghez kívülről érkezett vezetőként, többnyire osztrák munkatársakból hozta létre kiváló fejlesztőcsoportját, amellyel forradalmasították a dízelmotorgyártást, s jórészt az ő munkájuknak köszönhető, hogy a BMW jelenleg Európában kétszer annyi dízelautót ad el, mint benzinest. A konkurencia dízelprogramjának utánzása helyett saját fejlesztésű dízelmotorokba invesztáltak, sikerrel. Az elektronikus dízelszabályozás nagy szériás bevezetéséért 1995-ben Anisitsnek ítélték Európa legrangosabb műszaki elismerését, a 100 ezer euróval járó nemzetközi innovációs Ernst Blickle- díjat, amelynek ő az egyedüli magyar birtokosa.

Az Ausztriában élő konstruktőr 2001 óta díszpolgárként látogathat haza szülővárosába is. A magát némi öniróniával már kifutó modellnek nevező szakember így foglalta össze fejlesztői ars poeticáját: „Ha az előttem haladó nyomában járok, sohasem tudom megelőzni.”