30 ezer évig pihent a jégben, felélesztették
Az eddig felfedezett legnagyobb vírus a kutatók szerint az örök fagy birodalmában szunnyadó vírusok sokféleségére utal.
Francia kutatók felélesztettek egy óriásvírust, amely 30 ezer évig pihent a szibériai jégben, és még mindig fertőző. Célpontjai szerencsére csak amőbák, de a kutatók azt sugallják, ahogy a Föld jégtakarója olvad, más ősi vírusok is visszatérhetnek, és potenciális kockázatot jelenthetnek akár az emberi egészségre is.
Az újonnan kiolvadt vírus az eddigi legnagyobb, melyet megtaláltak. 1,5 mikrométer hosszú, így méretét tekintve egy kisebb baktériummal vetekszik. Jean-Michel Claverie és Chantal Abergel (férj és feleség), az Aix-Marseille-i Egyetem biológusai vezették a kutatást. A vírust Pithovirus sibericumnak nevezték el, a görög „pithos” szó inspirálta őket, amely az ókori görögöknél nagyobbfajta bor- és élelmiszer-tárolóként funkcionált. Az eredményeket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölték.
Claverie és Abergel más úgynevezett óriásvírusok felfedezésében is közreműködött: többek között az első, mimivírusnak kereszteltnél 2003-ban, illetve tavaly két másiknál, amelyeket ma már pandoravírusokként ismerünk – írja az MTI.
Két évvel ezelőtt a kutatócsapat megtudta, hogy orosz szakemberek felélesztettek egy ősi növényt a szibériai fagyott altalajban 30 ezer évig eltemetett gyümölcsökből. Claverie elmondta, úgy vélték, ha egy egész növényt életre lehet kelteni, talán ugyanezt egy vírussal is elvégezhetik. Az orosz csapat által begyűjtött örökfagy-mintákból óriásvírusokat „halásztak ki” amőbákat (eme kórokozók rendszeres célpontjai) használva csaliként. Amikor az amőbák pusztulni kezdtek, óriásvírus-részecskéket találtak bennük.
Mikroszkóp alatt a Pithovirus vaskos falú oválisnak tűnik, egyik végén nyílással, így nagyon emlékeztet a pandoravírusokra. Ám a hasonló külalak ellenére, Abergel hangsúlyozza, teljesen eltérő vírusokról van szó.
A Pithovirusnak van egy méhsejtszerkezetű „dugója”, amely lezárja az érintett nyílást. A vírus úgy szaporodik, hogy „másológyárakat” létesít gazdatestjének citoplazmájában, nem pedig a sejtmagot teszi magáévá, ahogyan a legtöbb vírus. Proteinjeinek csak egyharmada mutat hasonlóságot más vírusokéival. A csapat meglepetésére, nagyobb mérete ellenére, genomja jóval kisebb, mint a pandoravírusoké.
„Ez a hatalmas élőlény gyakorlatilag üres – mondja Claverie. – Azt hittük, a vírusok jellegzetessége, hogy a DNS-t rendkívül szorosan be tudják pakolni a lehető legkisebb részecskébe is, ám ez a vírus 150-szer »lazább« bármely bakteriofágnál (baktériumokat megfertőző vírusok).”
A kutatók megjegyezték, hogy az emelkedő globális hőmérsékletek, valamint a sarkvidéken zajló bányászat és fúrások további, még ősibb vírusokat olvaszthatnak ki, melyek fertőzőek maradhattak, ezért elképzelhető, hogy az emberi egészséget is veszélyeztethetik.
