Műveltségi teszt: mesterséges intelligenciával újrarajzoltattunk 3 híres magyar festményt. Rájön, mi volt az eredeti?

Mi teszteltük a mesterséges intelligenciát, ön tesztelje a műveltségét, mert most egy egészen különleges műveltségi teszt jött létre AI segítségével!

2025. március 4., 15:29

Szerző:

Műveltségi teszt: mesterséges intelligenciával újrarajzoltattunk 3 híres magyar festményt. Rájön, mi volt az eredeti?

Ez a műveltségi teszt úgy készült, hogy a ChatGPT-nek megmutattunk a leghíresebb magyar festmények közül hármat, és megkértük, hogy mindháromról adjon minél részletesebb és pontosabb, szöveges leírást, kitérve az ábrázolt jelenet hangulatára is. A három szöveget aztán egy másik mesterségesintelligencia-szolgáltatásba tápláltuk bele. Az Image Generator Pro, amint a neve is mutatja, egy képgeneráló alkalmazás – ezt kértük meg, hogy a leírásokból alkosson festményt. Azaz kipróbáltuk, hogy egy AI által készített leírás alapján milyen festményt kreál egy másik AI. Alább mutatjuk a három álfestményt – ön ki tudja találni, melyik három festmény volt az eredeti? Vajon melyik három magyar műalkotást alkotta újra a mesterséges intelligencia ehhez a rejtvényhez?

Műveltségi teszt: melyik három magyar festményt alkottuk újra AI segítségével?

A három közül az elsőből fent mutattunk már egy részletet, az alábbi a teljes kép.

 Az első festmény – melyik lehet az eredeti? Forrás: ChatGPT/Image Generator Pro

Alább látható a második lemásolt műalkotás.

 A második festmény – melyik lehet az eredeti? Forrás: ChatGPT/Image Generator Pro

És a harmadikat is mutatjuk.

 A harmadik festmény – melyik lehet az eredeti? Forrás: ChatGPT/Image Generator Pro

Nos, melyik három magyar festményről van szó? Tippeljen, aztán görgessen lejjebb!

 

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A helyes megoldást az oldal alján találja

Íme az első festmény szöveges leírása a ChatGPT szerint:

Ez a festmény egy elegáns piknikjelenetet ábrázol egy buja, napsütötte réten. Egy hatfős csoport - három férfi és három nő - egy szelíd domboldalon gyűlik össze, zöldellő, vadvirágokkal és dombos vidékkel körülvéve. A napfény átszűrődik, meleg fényt vetve az alakokra és a tájra, idilli és nyugodt hangulatot teremtve.
Az alakok finom, 19. századi ruházatot viselnek, ami egy felsőbb osztálybeli társasági kirándulásra utal. A nők díszes ruhát viselnek; az egyikük feltűnő rózsaszínű, finom fodrokkal díszített ruhát, a másik lila szalaggal díszített, fehér, áramló ruhát, a harmadik, részben eltakarva, tompa színekben pompázik. Frizurájuk a kor divatjának megfelelően van kialakítva, ami még inkább a kifinomultságot sugallja.
A férfiak elegáns öltönyt és zakót viselnek, ami a kor laza divatját tükrözi. Egy sötét öltönyös, csokornyakkendős férfi a fehér ruhás nő mellett fekszik, és csendes beszélgetésbe merül. Egy másik, barna zakót viselő férfi egy piros takarón fekszik elnyújtózva, és egy üveg borért vagy pezsgőért nyúl. A harmadik férfi, aki kalapot és sötét zakót visel, a fű mellett guggol, és látszólag virágokat szedeget, vagy valamit vizsgál a földön.
Maga a piknik fehér és piros takarókon terül el, különféle ételekkel, üvegekkel és szövetszalvétákkal, ami jól előkészített és kényelmes étkezésre utal. A figurák elhelyezkedése nyugodt és társasági légkört sugall, ahol a beszélgetés és a társaság áll a középpontban.
A háttérben a távolban zöldellő dombok húzódnak, bokrokkal és kis fákkal tarkítva. Az ég lágy kék, felhőfoszlányokkal. A bal felső sarokban a távolban két lovas vagy sétáló alak adja a mélység és a folytonosság érzetét, azt sugallva, hogy ez a piknik egy nagyobb társadalmi kirándulás része.
A festmény általános hangulata derűs és vidám, a szabadidő és a természet örömét érzékelteti. A lágy fényjáték, a zöldek, vörösek, fehérek és rózsaszínűek harmonikus színpalettája, valamint az alakok meghitt csoportosulása a melegség, a nosztalgia és az élet egyszerű örömeiben való csendes gyönyörködés érzését kelti. A jelenet olyan, mintha egy tökéletes délután pillanatképe lenne, ahol az idő lelassul, és a szépséget a legkönnyebb formában értékeljük.

Íme a második festmény szöveges leírása a ChatGPT szerint:

A festményen egy magányos fa áll egy hatalmas és hangulatos háttér előtt. A fa szélfútta, ágai balra nyúlnak, mintha az erős széllel küzdene. Egyes ágak csupaszok, míg másokon gyér zöld lombfoltok láthatók. A törzs részben megtört, csipkézett élekkel és egy fehér, szabadon hagyott résszel, ami a fa kitartásának érzetét kelti a küzdelem ellenére.
A háttér egy nyugodt, mégis kísérteties tájat mutat. Az égbolt a pasztellszínek lágy keveréke, amely a csúcson a világoskéktől a horizont közelében melegebb aranyszínű ragyogásba megy át. Az égen elszórtan éteri felhők vannak, némelyik narancssárga és rózsaszín árnyalatú, ami napfelkeltére vagy naplementére utal.
Az égbolt alatt a tájat egy óceán vagy nagy vízfelület alkotja, amely a horizontig húzódik, és visszatükrözi az ég lágy fényét. Jobbra egy nagy, lekerekített domb vagy dűne, sima felülettel, a szürke és a bézs tompa színeivel. Ezzel szemben az előtér sötét, a hullámzó, rögösnek tűnő dombvidék erősíti a fa ridegségét.
A festmény melankolikus, mégis békés hangulatot áraszt, a magány és a rugalmasság érzését idézi fel. A magányos fa, amelyet az elemek kicsavartak és megkoptattak, a kitartás megható szimbólumaként áll, míg az álomszerű színek és a táj lágy elegye szinte szürreális, elgondolkodtató hangulatot teremt. A csendes elszigeteltség benyomását kelti, mintha az idő lelassult volna ezen a szélfútta, szinte túlvilági helyen.

Íme a harmadik festmény szöveges leírása a ChatGPT szerint:

Ez a drámai festmény egy heves csatajelenetet ábrázol egy ostromlott erőd falainál. A kompozíció dinamikus és akciódús, ahogy a védők kétségbeesetten küzdenek a létrákon mászó támadókkal szemben, akik megpróbálják áttörni az erőd falait.
A festmény középpontjában egy hősies női alak áll kiemelkedően az omladozó fal szélén. A nő fehér és kék színű, omlós ruhát visel, haja szabadon áll, arckifejezése pedig határozott és vad. Jobb kezében tőrt tart, baljával pedig mintha egy sebesült, láncpáncélt viselő katonát lökne el vagy segítene neki. Testtartása dacot és bátorságot sugároz, így ő a jelenet középpontjában áll.
Körülötte káosz uralkodik. Tőle jobbra nők és katonák egy csoportja vesz részt a csatában. Az egyik nő egy gyermeket tart a karjában, jelképezve az ártatlanok védelmére tett kétségbeesett kísérletet a vérengzés közepette. Mások fegyverrel a kezükben harcolnak, vagy a sebesülteket segítik.
Alul színes és gazdag textúrájú ruhákban, többek között turbánban és páncélban lévő támadók próbálnak fából készült létrák segítségével felmászni a falakon. Néhányan már elesnek, a védők által leütöttek, míg mások íjakkal, kardokkal és lándzsákkal folytatják a támadást. Mozgásuk dinamikus, ahogy a védők ellenállásával küzdenek.
A festmény hátterét az erődből felszálló lángok és füst tölti meg, erősítve a pusztulás érzetét. Az ég mély, baljós narancssárga színben pompázik, visszatükrözi a tüzet és a csatát, fokozva a jelenet intenzitását.
A festmény hangulatát a kétségbeesés, a hősiesség és az erőszak határozza meg. A túlerőben lévő, erődjük védelméért küzdő védők a túlerővel szemben is kitartásról tesznek tanúbizonyságot. A központi női alak erős érzelmi és szimbolikus elemet ad a képhez, amely a legszörnyűbb körülmények között is bátorságot és dacot képvisel. Az alakok, a szövetek és a fegyverek részletes ábrázolása, valamint a tüzes tónusok és mély árnyékok által uralt gazdag színpaletta fokozza a jelenet drámaiságát és realizmusát.

Itt a helyes megfejtés

A bal oldalon az eredeti festmény, a jobb oldalon a mesterséges intelligencia által a fenti szöveg alapján újraalkotott verzió látható.

 Szinyei Merse Pál – Majális; az eredeti és az AI által újraalkotott verzió. Forrás: Wikipedia/ChatGPT/168.hu

A második festmény következik eredetiben és a mesterséges intelligencia által a fenti szöveg alapján rekreált változatban.

 Csontváry Kosztka Tivadar – Magányos cédrus; az eredeti és az AI által újraalkotott verzió. Forrás: Wikipedia/ChatGPT/168.hu

A harmadik pedig a következő volt eredetiben és a fenti szöveg alapján virtuálisan újrafestve.

Székely Bertalan – Egri nők; az eredeti és az AI által újraalkotott verzió. Forrás: Wikipedia/ChatGPT/168.hu

A három keresett festő és festménycím tehát a következő volt:

Szinyei Merse Pál – Majális;

Csontváry Kosztka Tivadar – Magányos cédrus; valamint

Székely Bertalan – Egri nők.

(Kiemelt kép: ChatGPT)

A rovat további cikkei