Műveltségi teszt: ábécésorrendbe tettük az egyik legismertebb magyar vers szótagjait – felismeri így is?

Rossz sorrendben találja alább a mindenki által ismert vers első két versszakának szótagjait. Melyik versről lehet szó vajon?

2024. szeptember 6., 14:52

Szerző:

Mára egy műveltségi tesztet készítettünk önnek: az egyik leghíresebb magyar vers kezdősorai olvashatók alább... szótagokra bontva.

40 szótag, 1 vers

Minden magyar diáknak meg kell tanulnia kívülről azt a verset, ami ennek a rejtvénynek a megfejtése, egészen biztos, hogy ön is tudja kívülről. De azért mégsem olyan egyszerű a dolog, mert a vers első két versszakát szétszedtük az azt alkotó 40 szótagra, és a szótagokat ábécésorrendbe állítottuk. Meg tudja így is állapítani, hogy melyik versről van szó, össze tudja fejben állítani a szótagokat egy teljes idézetté? A fenti kép csak egy részlete a teljes feladványnak, mind a 40 szótagot az alábbi ábra tartalmazza. Nos, melyik költő melyik verséről van szó?

 Kép: 168.hu/Gyulai Bence

A megfejtést az oldal alján találja

Hogy hagyjunk egy kis időt és teret a gondolkodásnak, sosem tesszük oda a megfejtést közvetlenül a feladvány alá, úgyhogy ha már az iskolai tananyaghoz tartozó versről van szó, akkor helykitöltőnek most álljon itt egy rövid hír arról, amiről a sulikkal kapcsolatban most a legtöbb szó van.

Az elmúlt néhány napban ugyanis óriási kavalkád alakult ki az iskolai mobiltelefon-használat kérdése körül. Mint ismert a tanév megkezdésével életbe lépett egy rendelet, mely szerint a tanulóknak a tanítás előtt le kell adniuk a készülékeiket, amiket aztán csak délután kaphatnak vissza. A rendelet egyaránt vonatkozik alsósokra, felsősökre, gimnazistákra, sőt még a felnőttképzésben tanulókra is.

Az okostelefonok használata kapcsán most megszólalt Hal Melinda klinikai szakpszichológus, aki az M1 48 perc című műsorában beszélt arról, hogy az okoskütyük használata rontja a mentális egészséget, nagy mértékben hat a kulturális életre, összességében pedig a hatására romlik az életminőség is. A WHO ajánlását idézve Hal Melinda arról beszélt, hogy az Egészségügyi Világszervezet hároméves korig nulla perc képernyőidőt javasol, a tinédzserkorig pedig összesen legfeljebb egy órát naponta.

„A magyarországi iskolákban most bevezetett rendelkezés éppen azt szolgálja, közelítsünk az egy órához, ami a tudomány szerint még elfogadható és nem okoz tartós károkat, mert ma már 6,5 óra a mai fiatalok átlagos okoseszköz-használata”

– magyarázta a szakértő.

Ha érdekli ez a téma, további érdekességeket itt talál, alább viszont visszatérünk a verses feladványhoz, jöjjön a megfejtés!

Itt a megfejtés

Ha szabad a gazda: József Attilától a Születésnapomra című költemény első két versszaka jön ki a fenti szótaghalmazból. Erről a kétszer négy sorról van szó:

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Nem szerepel a feladványban, de azért álljon itt a vers folytatása is:

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a "Nincsen apám" versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

"Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén" -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

(Kiemelt kép: 168.hu/Gyulai Bence)