Ilyen volt Balázsovits Lajos – lánya, Balázsovits Edit egy év elteltével fájó szívvel emlékezik rá

Balázsovits Lajos 2023 nyarán hunyt el, és Balázsovits Edit még messze nincs túl a gyászon.

2024. augusztus 22., 10:38

Szerző:

Balázsovits Edit szerepel a Nők Lapja eheti számának címlapján, és az interjú egyik fő témája természetesen a gyász, hiszen tavaly júliusban hunyt el a színésznő édesapja, Balázsovits Lajos.

Ilyen volt Balázsovits Lajos a lánya szerint

Balázsovits Lajos és Almási Éva 1966-ban házasodott össze, a színészpárnak egy lánya született: a most 49 éves Balázsovits Edit. Ő is beszédet mondott édesapja temetésén tavaly augusztus 29-én – a jövő héten lesz a búcsúztató első évfordulója. Balázsovits Edit most a következőket mondja, visszatekintve az azóta eltelt egy évre:

„Több lapban olvastam, hogy Balázsovits Lajos milyen nagy űrt hagyott maga után. Nekem az «űr» szimpla fogalom. Hiszen én nem a Nemzet Színészét veszítettem el, hanem az édesapámat. Az én szívem beleszakadt apu halálába. Nincs nap, hogy ne gondolnék rá, hogy ne gondolna rá az anyu. Az a fura, hogy az apró, hétköznapi dolgok is aput juttatják eszembe. Ha mondjuk, leszakad a kuka teteje, csöpög az eresz, vagy le kell zárni télire a vizet. Fogalmam sincs, mit csináljak, hogyan oldjam meg, és ilyenkor elsírom magam. Arra gondolok: úgy kell felnőnöm hozzá, hogy ő már nincs itt velem, és ez kibírhatatlan.”

Megható, hogy Balázsovits Edit hogyan beszél a szüleiről. Az alábbi gondolatmenetben arra a kérdésre válaszolva, hogy melyik szülője volt a szigorúbb, egy kis jellemzést ad mind Balázsovits Lajosról, mind Almási Éváról, és elárulja azt is, hogyan változott meg a kapcsolata az édesanyjával az elmúlt egy évben:

„Apu alapvetően kedves volt, és szelíd, de azért lobbanékony is tudott lenni. A színészek többnyire nem betonidegzetű emberek, egzaltáltak, kicsit más az idegrendszerük, mint a civileknek. Anyu következetes és szigorú. De jó ez így. Anyut kemény fából faragták, most is tartja magát – szerintem miattam. Mióta apu elment, még szorosabb lett a kapcsolatunk.”

Balázsovitsék: apa és lánya

Balázsovits Edit elmondja, tudja, mennyire hasonlít az édesapjára, és nem csak külsőleg:

„Anyu is ezt mondja. Hogy kívül-belül az apu vagyok. Például bennem is van egy erős megfelelési kényszer. Apu egy barátjának mesélt arról, hogy a nagykanizsai általános iskolában néha kirekesztettnek érezte magát, mert különcnek tartották. Pedig csak másként nézte a világot. Én is voltam olyan helyzetekben, ahol egyszerűen kívülállónak éreztem magam. Nyilván az egykeségemből is adódik.”

(A fent kiemelt kép 1971-ben készült a Magyar Rádió 1-es stúdiójában, a Madách Színház vendégjátékának, Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámája rádióváltozatának a felvételén. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)