Washingtonba repült Matolcsy, Simor és Fellegi

Matolcsy György, a nemzetgazdasági tárca vezetője, mint a Világbank magyarországi kormányzója, Simor András, a jegybank elnöke és Fellegi Tamás, az IMF/EU tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is részt vesz a Világbank/IMF április 20–22. között megrendezésre kerülő washingtoni tavaszi ülésén.

2012. április 20., 13:08

A Nemzetgazdasági Minisztériumot Matolcsy György miniszter, Pleschinger Gyula államtitkár és Nátrán Roland helyettes államtitkár képviseli a két nemzetközi szervezet tavaszi ülésén, emellett a magyar delegációnak tagja Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter is. A Magyar Nemzeti Bankot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi, miniszteriális és jegybankelnöki bizottsági ülésein Simor András elnök és Karvalits Ferenc alelnök képviselik.

Az IMF tavaszi közgyűlésén pénteken találkoznak a G20 csoport országainak pénzügyminiszterei, valamint az államok központi bankjainak vezetői. Az IMF ezenkívül ismerteti többek között Közép- és Kelet-Európára és Latin-Amerikára vonatkozó legfrissebb gazdasági előrejelzését, valamint az IMF európai ügyekért felelős igazgatója, Reza Moghadam részvételével szemináriumot tartanak az eurózóna válságáról.

Szombaton az IMF politikai-stratégiai testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) tart plenáris ülést, amely után a bizottság elnökével Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója számol be az elhangzottakról. Az afrikai pénzügyminiszterek ugyancsak a hétvége első napján ülnek össze. A közgyűlés zárónapján, vasárnap az afrikai konzultációs csoport ülésezik; a találkozó után Christine Lagarde tart sajtótájékoztatót.

Az egy évvel korábbi ülésen a világgazdaság előtt álló főbb kihívásokra – így a szárnyaló élelmiszer- és nyersanyagárakra, az inflációs kockázatok növekedésére, a globális növekedési egyensúlytalanságra és az ázsiai gazdaságok túlhevülésére –, valamint az ezekre adható válaszok elemzésére fókuszáltak az IMF és a Világbank tavaszi ülésének résztvevői.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.