Végrehajtást kértek az MNB alapítványai ellen
Végrehajtást kért a Világgazdaság munkatársa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ellen, miután azok – jogerős bírósági döntés ellenére – nem adják ki a gazdálkodásukra vonatkozó adatokat. Az MNB és alapítványai még csak kommentálni sem hajlandók a jogsértést.
Az MNB hat alapítványa összesen 250 milliárd forint közpénzzel gazdálkodik, ennek ellenére nem tudni, mi alapján születnek olyan döntések, mint például a fővárosi luxusirodaház, balatoni nyaraló, vidéki kastély vagy éppen méregdrága műkincsek megvásárlása. Az MNB értelmezése szerint az alapítványok nem közpénzből működnek, ezért nem hozza nyilvánosságra az adatokat.
Csabai Károly, a Világgazdaság munkatársa három alapítványt perelt be az adatokért. A Fővárosi Ítélőtábla pedig tavaly decemberi jogerős ítéletében kimondta, az MNB alapítványai közpénzzel gazdálkodnak. Az alapítványok azonban a 15 napos határidő leteltével sem hozták nyilvánosságra az adatokat, ezért Csabai végrehajtást kért ellenük.
Az MNB alapítványai a folyamatos megkeresések ellenére hallgatnak arról, miért nem hajlandók végrehajtani a jogerős bírói ítéletet. A Matolcsy-féle jegybanktól pedig azt közölték, hogy alapítóként nem ellenőrzik az alapítványok tevékenységét, arra az alapítványok kuratóriuma hivatott.
Bodnár Zoltán, a Liberálisok szakpolitikusa ezzel kapcsolatban az RTL híradójának azt nyilatkozta: „Az alapítványok kuratóriumában az MNB vezetői ülnek, nyilvánvalóan befolyással vannak nemcsak a szakmai működésükre, hanem erre is. Ez a magatartás azt sejteti, hogy bizony titkolnivalójuk van, szabálytalan módon gazdálkodnak azzal a közpénzzel, amit a Magyar Nemzeti Bank ezekbe az alapítványokba tett.” Hozzátette: az MNB felügyelőbizottságának, az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is vizsgálnia kellene az alapítványok költéseit.
(Világgazdaság /
RTL)
