Varázsszer vagy kommunikációs lufi?

Egészségipar, zöld gazdaságfejlesztés, otthonteremtés, üzleti környezet fejlesztés, tudomány és innováció, foglalkoztatás, közlekedés (tranzitgazdaság) – ezek lesznek a kormány elképzelései szerint Magyarország kitörési pontjai. Legalábbis ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által nyilvánosságra hozott 200 oldalas vitairatból, a jövő január 15-én induló új Széchenyi Tervből. Az anyagot másfél év alatt mintegy ötszázan dolgozták ki, a kormány most vitára bocsátja és gazdasági konzultációsorozatot indít róla.

Az anyag alapvetően az Európai Uniótól származó forrásokra támaszkodik (így ahhoz a hazai önrészt igyekszik csak hozzátenni, ezért nem feltétlenül jár az államháztartási egyensúly érdemi romlásával), fő célkitűzése, hogy a következő 10 évben 1 millió új, adózó munkahely jöjjön létre. Amint az várható volt, a program alapvetően a kis- és közepes vállalkozások bevonására, forráshoz juttatására fókuszál majd a munkahelyteremtés elérése érdekében. A kormány tervei szerint a ciklus végéig összesen 1000 milliárd forintot biztosítanak a kkv-szektornak a hazai és uniós összevont forrásokból.

Lényeges ígéret, hogy az eddigi kínálati szemléletű pályázati politika helyett (alapvetően állami szervek, minisztériumok döntötték el a pályázati irányokat) keresleti szemléletű lenne, azaz a vállalkozások, önkormányzatok fejlesztési ötletére számít – írja elemzésében a portfolio.hu. A portál szerint a még szabadon elkölthető (az összes pénz alig egyharmada) bő 1800 milliárd forintnyi uniós forrás mérete miatt a program a pályáztatási rendszer jelentős átalakításától várja a sikert, amelynek három főbb eleme az eddiginél átláthatóbb rendszer, sokkal kevesebb pályázati céllal, a gazdaságfejlesztésre irányuló pályázati pénzek arányának jelentős megemelése és a rövidülő elbírálás, felgyorsított pénzkifizetéssel. A program arra épít, hogy az elmúlt években megfigyelhetőnél jóval nagyobb lesz a pályázati pénzek ún. multiplikátor hatása, azaz egységnyi pályázati pénz több magánforrást „mozgat meg”.

A remények szerint az átláthatóbb pályázati rendszer, a termelésközpontú pénzelosztás (a nem feltétlenül, vagy nem gyorsan megtérülő beruházások helyett) hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő években a magyar gazdaság növekedési üteme érdemben gyorsuljon.

- Ne az államháztartási egyensúly legyen a kiinduló pont a gazdaságpolitikában, hanem a gazdaságpolitikai döntések végeredményeként jussunk el az egyensúlyhoz - hangsúlyozta az új Széchenyi Terv mai vitairatának bemutatóján Matolcsy György. A miniszter szerint okosan kell fejleszteni, amely a munkahelyek számának növelésén keresztül bővíti a gazdaságot, ez pedig hozzájárul az egyensúlyhoz. A jövő januárban elinduló új Széchenyi Terv ehhez kínál majd forrásokat, a program horizontja Matolcsy szavai szerint 2030-ig terjed, amelyből a program konkrétan az első évtizedet fedi le.

Matolcsy szavai szerint egy sikeres fejlesztéspolitikával azt lehet majd elérni, hogy a következő években évente mintegy 1-1,5%-kal gyorsabb lehessen a GDP-növekedés a program elindítása nélküli pályához képest. A miniszter tájékoztatása szerint a következő évek főbb gazdaságpolitikai célkitűzései: 1. idei év második fele a pénzügyi konszolidáció időszaka (betartott 3,8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycél). 2. 2011-2012-ben szerkezeti átalakítások sorozata. 3. Ezt követően a „gyors növekedésre kell rátérni”, ez igényli a fejlesztési források okos felhasználását.

„Saját forrást nem tervez a gazdasági program mellé, csakis az EU-tól kapott pénzekből akarja finanszírozni elképzeléseit, ráadásul ismét saját klientúrája támogatáshoz jutását könnyíti, ezúttal úgy, hogy gyengíti a pályázási feltételeket. Az új Széchenyi-terv nem más, mint egy hatalmas lufi” – kritizálja az MSZP a kormány terveit.

- Vetítés folyik, mert szükség van az önkormányzati választásoknál egy újabb gumicsontra, amin rágódhat az ország” – idézi Tukacs Istvánt az atv.hu. „Nem nevezném követendő példának, hogy azt hívjuk gazdaságélénkítésnek, hogy átnevezzük az uniós forrásokat. Ez egy nagy semmi, nem munka, teljesítmény, koncepció. Egyértelműen kiderült, hogy nincs több, más forrásuk, mint ami eddig is volt” – mondta a szocialista országgyűlési képviselő, aki azt is vérlázítónak tartja, hogy a Széchenyi-terv már létező projekteket, irányokat folytat, azaz semmi újat nem csinál. Ráadásul most biztosan nem lesz vissza nem térítendő támogatás része, mivel az EU-s forrásokat ekként nem lehet adni.

Tukacs azt is sérelmezi, hogy az új kabinet fellazítja a pályázat elbírálásának korábbi szigorát: „úgy látszik Fellegi úrnak könnyíteni kell ezeken, hogy fékek nélkül oszthassa szét a pénzt. Más kérdés, mit szól ehhez az EU.” A fő cél, hogy eltereljék a figyelmet a kormány tehetetlenségéről, költségvetésének hiányáról és arról, hogy itt csak duma folyik, teljesítmény nincs – összegezte Tukacs a szocialista véleményt.

Az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programja közül az LMP támogatja a zöld gazdaságfejlesztést, valamint az energiatakarékosságot szem előtt tartó lakásprogramot, különösen az állami bérlakásépítést, elhibázottnak véli azonban a kormány azon szándékát, amely tranzitgazdasággá alakítaná Magyarországot. A kormány álláspontjával ellentétben szerintük a vállalkozások fejlesztéséhez nem sok pénzre, hanem kiszámítható gazdaságpolitikára, átlátható államra és kevesebb adminisztrációs teherre van szükség.

A Jobbik ellenben biztatónak nevezte a megjelölt célokat, ugyanakkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az Új Széchenyi Terv vitaanyagából kiolvasható, hogy az anyag a 7 kijelölt prioritással jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket. Az IPOSZ elnöke szerint az Új Széchenyi Tervben a mikro- és családi vállalkozások is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. A szövetség üdvözli, hogy a pályáztatási rendszer átalakításával egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb lesz a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.

Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégium elnöke kiemelte: a vitára bocsátott Új Széchenyi Terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: pozitívan értékelik a bejelentést, mert a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyhelyzetbe hozásának, illetve hátrányaik ledolgozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével, jövőjével, fejlődésével.

Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) informatikai alelnökét idézi a profitline.hu. Ők azt szeretnék, ha a lehető legkisebb bürokráciával működne az új Széchenyi-terv, mivel sajnos, a kkv-knak vannak rossz tapasztalataik például az uniós-forrásokhoz való hozzáférést illetően. Az alelnök szerint a forrásokat is minél hamarabb hozzá kell rendelni a tervhez például azért, mert a válságot követően nem könnyű hitelhez, vagy más pénzügyi forráshoz jutni. Különösen igaz ez az olyan tudásintenzív iparágban, mint a szoftverfejlesztés, ahol Keresztesi János szerint gyakorlatilag lehetetlen külső, uniós vagy banki, illetve pénzügyi befektetői forráshoz jutni. Éppen ezért üdvözli azt a megközelítést, hogy ne betonba és vasba öntsék a pénzt, hanem munkahelyeket hozzanak létre belőle, illetve szellemi termékekbe fektessék. Az alelnök kifejtette, a magyar szoftverfejlesztők sikeresek, jó minőségű munkájukat nemzetközi szinten is elismerik, éppen ezért el kell érni, hogy az ilyen típusú cégeknek is minél több forrás jusson a Széchenyi-tervből.