Van példa a megoldásra – Frankhitelek alkonya a szomszédságban

Az egyébként euróval fizető Szlovéniában már 2018 januárjában győztek a bíróságon a devizaadósok: a legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánított egy svájcifrank-alapú hitelszerződést, arra hivatkozva, hogy a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek magas kockázatáról. Az eljárás még 2015-ben indult. A legfőbb igazságszolgáltatási fórum előbb hatályon kívül helyezte a pénzintézet javára hozott korábbi döntést, és új eljárást rendelt el az ügyben, majd jogerős ítéletében végül kimondta: a devizaadósnak az eredeti hitelösszeget kell visszafizetnie, mégpedig kamatok nélkül, a banknak pedig törölnie kell az ügyfél ingatlanját terhelő jelzálogjogot.

A szlovén svájcifrank-hitelesek egyesülete közleményében fontos győzelemként ünnepelte az ítéletet. Hangsúlyozta, hogy rendszerszintű megoldás kell a problémára, amelyet a bankok kapzsisága és a szabályozó szervezetek csődje okozott. Becslések szerint közvetve közel húszezer embert érinthet a más ügyekre nézve is példaértékű ítélet Szlovéniában: ezeknek az embereknek akár 60 százalékkal csökkenhet a tartozásuk.

Horvátországban 2018 júliusában született olyan döntés – a legfelső kereskedelmi bíróságon –, amelynek értelmében az árfolyamkülönbözet visszajár a svájcifrank-alapú jelzáloghiteleket felvevőknek. A horvát bankrendszer elég jól fel is készült az ítéletre, így az nem rázta meg túlságosan a pénzintézeti szektort. Mintegy százhúszezer adós vált jogosulttá körülbelül 440 milliárd forintnak megfelelő tízmilliárd kuna visszatérítésére. A döntést a horvát ítélkező testület is azzal indokolta – hasonlóan a szlovénhez –, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket a hitelek magas kockázatáról, így az árfolyam- és kamatváltozások miatti túlfizetés is visszajár.

Szerbiában tavaly áprilisban a kormány döntött úgy, hogy a svájcifrank-hitelesek tartozását euróra váltják, majd az így kapott összeg 38 százalékát leírják az állam, illetve a bankok terhére, mégpedig olyan elosztásban, hogy 15 százalékot az állam, 23 százalékot pedig a bankszektor áll. A fennmaradó tartozás kamata – fix kamatozás esetén – nem haladhatja meg a négy százalékot.

Szerbiában az intézkedés meghozatalakor mintegy 17 ezer embernek volt még svájcifrank-alapú hitele, összesen 540 millió euró – 180 milliárd forint – értékben. Amennyiben a parlament is elfogadja az erről szóló törvényt, a hitelesek tartozásának jelentős része csökkenni fog. Ez a rendezési modell a kormány és az érdekelt felek hosszú tárgyalássorozata után született meg. A kormánydöntést elősegítette az is, hogy a szerbiai Legfelső Semmítőszék kimondta: a bankoknak a svájcifrank-alapú hiteleket euróalapú hitelre kell váltaniuk, és fel kell hagyniuk azon hitelesek kilakoltatásával, akik nem tudják törleszteni a lakáshitelüket.

Lengyelországban tavaly októberben volt az áttörés, igaz, az nem saját erőből történt, hanem külső ráhatásra: az Európai Bíróság úgy határozott, hogy a lengyel adósok saját valutájukra válthatják megdrágult devizahitel-tartozásukat. Lengyelországban mintegy hétszázezren vettek fel devizakölcsönt az alacsony kamat miatt, jellemzően svájci frankban, amelynek az árfolyama 2008 óta a kétszeresére nőtt. A luxembourgi székhelyű legfőbb európai bírói fórum ítéletét a lengyel bíróságoknak természetesen figyelembe kell venniük, de egyelőre még nem beszélhetünk kialakult lengyel bírói gyakorlatról.