Nagy a baj a vállalati hitelpaicon

Szép számokat produkált tavaly a vállalati hitelpiac, ám a növekedés lényegében a támogatott hitelkonstrukcióknak köszönhető. Az idei év rettentően gyengén indult, szakértők szerint még a támogatott kölcsönökkel sem kerülhető el a visszaesés – írja az Index. Az egy évvel korábban kihelyezett 443 milliárd forintnál 100 milliárd forinttal kevesebb összeg került kihelyzésre az év első 2 hónapjában, ilyen kevés hitel utoljára 2016-ban segítette a magyar vállalkozásokat. A forinthitelek több mint harmada tűnt el a piacról. 

A CIB-bank kelet-magyarországi ügyféltalálkozóján például arról számoltak be, hogy 2022-ben a hitelezési aktivitását nézve a régió kiemelkedően szerepelt, a bankhitelek állománya több mint 32 százalékkal növekedett, ezen belül Nyíregyházán közel 35, Debrecenben pedig több mint 50 százalékkal bővült tavaly a kkv-khoz köthető hitel- és lízingfinanszírozási portfólió a CIB-nél. A K&H Banknál ugyanakkor arról szóltak a hírek, hogy a pénzintézet vállalati hitelportfóliója egy év alatt 29 százalékkal bővült – szemben a teljes bankszektor 24 százalékos növekedésével.

Ez valójában azt jelenti, hogy a piaci kamatozású hitelezés szinte leállt az elmúlt hónapokban és a dinamikát a támogatott hitelek tartották fenn. Múlt év első fél évében még a koronavírus-válságra adott válaszként még tudtak a vállalkozások olcsó hitelt találni, míg a második fél évben a Gyármentő hitelprogram, valamint a Baross Gábor Hitelprogram 700 milliárdos kerete, továbbá az időről időre megújuló Széchenyi Kártya hitelprogram termékei jelezték azt, hogy a megnehezülő környezetben is működnek a vállalkozások számára kigazdálkodható kamat mellett fejlesztési-likviditási forrást kínáló támogatott konstrukciók.

A vállalkozások jelentős része a napi fizetőképesség megtartására használja a kölcsönöket, ismét növekedésnek indult a vállalatifolyószámla-hitelkeretek kihasználtsága. A forgóeszköz- és a folyószámlahitelek zömét sem piaci kamatozáson veszik fel a vállalkozások – ezt bizonyítja, hogy a kkv-k számára a legoptimálisabb finanszírozást lehetővé tevő Széchenyi Kártya Max és Max+ konstrukcióban is döntő részben, nagyjából 80 százalékos arányban likviditást biztosító hitelterméket keresik a kis cégek. A bankok az idei évben a hitelkereslet számottevő csökkenésével számolnak – még akkor is, ha a támogatott hitelek támaszt adnak a piacnak. 

(Kiemelt képünkön: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszél (k), mellette Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (j) Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár (b) a Széchenyi kártya program legújabb termékeiről tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2022. június 20-án. A kkv-szektor a háborús környezet ellenére is olcsó, elérhető hitelforráshoz jut a Széchenyi kártya program folytatásával – hangsúlyozta Nagy Márton a sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Soós Lajos)