Újabb szektor lett a megszorítások áldozata

Az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult egy rendkívül heterogén összetételű szervezetegyüttes. A nonprofit szektor összesített mutatói az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedtek. A kilencvenes évek eleje óta a szervezetek száma 16 ezerről 65 ezerre, a szektor bevétele pedig 1996 és 2008 között 240-ről 1094 milliárd forintra nőtt. 2008-ban 4,4 millió ember tartozott a tagjaik közé, és 402 ezer önkéntes segítette a céljaik megvalósítását. Tavaly a személyi jövedelemadó egy százaléka és a vállalati adományok összesen 11 milliárd forintot tettek ki. Emellett különböző pályázatokból próbáltak működési forrásokat szerezni a szervezetek. Az egyik a Nemzeti Civil Alapprogram, amelynek a keretét most jelentősen, kevesebb mint a felére csökkentették. Mi lesz a szervezetekkel? Miből látják el – sokszor az állam helyett a tevékenységüket?

A Kossuth Rádióban Latorcai Csabával, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárával, Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, és Gerencsér Balázzsal, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány igazgatójával beszélgettek.

Abban mind a három szakember egyetértett, hogy a nonprofit szektor legnagyobb bevételeivel a nonprofit gazdasági társaságok rendelkeznek, amelyek lényegében nem civil szervezetek. Ez a két fogalom a közbeszédben sokszor keveredik. A civil szervezetet maga a civil társadalom hozza létre, a jelentős bevétellel rendelkező nonprofit gazdasági társaságok mögött azonban az állam vagy más társaság áll. A nonprofit szektor összbevételének 85 százalékát a szervezetek négy százaléka kapja – ezek a nonprofit gazdasági társaságok vagy a nagy közalapítványok, amelyek nem köthetők a civil társadalomhoz, hanem állami vagy önkormányzati részvétellel működnek – magyarázták vendégeink.

A kis szervezetek szorulnak rá leginkább a támogatásra

A valódi, klasszikus civil szervezetek háromnegyed része mindeközben egymillió forint alatti éves költségvetéssel működik. Vagyis nagy a különbség a valósi civil kezdeményezések és az állami költségvetés meghosszabbított karjaiként működő szervezetek bevételei között – hangsúlyozta Móra Veronika. Nagy számban vannak olyan szervezetek, amelyek működéséhez kisebb összeg is elegendő, van egy szolgáltató típusú középmezőny, amelynél már fontos, hogy a működtetéséhez folyamatosan kapjon forrásokat, és aztán hasznos szolgáltatásokat tudjon végezni. A civil szektor tetején pedig olyan nagy adománygyűjtő szervezeteket találunk, amelyeknek többmilliós bevételeik vannak. Az NCA keretének a csökkentése a legérzékenyebben azokat a legkisebb szervezeteket érinti, amelyeknek más forrásokból nincs bevétele.

Mátyás Mónika, az NCA Tanácsa alelnöke a műsorban elmondta: amikor 2003-ban létrehozták a Nemzeti Civil Alapprogramot, az volt az elképzelés, hogy az emberek felajánlják az adójuk egy százalékát, majd ehhez az állam ugyanakkora összeget tesz hozzá. 2010-ben több mint hatmilliárd forinttal gazdálkodott az NCA, a támogatások pedig több mint 17 ezer szervezethez jutottak el. A teljes nonprofit szektor most hatvan-hetvenezer civil szervezetből áll, mindegyiket pedig nem lehet támogatni.

A tervek szerint 2012 januárjától új civil törvény és támogatási rendszer lép életbe, emiatt 2011-ben már csak a keret felét tudják kiosztani. Mivel minden minisztériumnak csökkentenie kell a kiadásait, ezért az NCA 3,6 milliárd forintos keretét 800 millióval csökkentette a kormány. A pályázatokat május-júniusig fogják elbírálni.

Mátyás Mónika hangsúlyozta: ezek a szervezetek fenntartják a helyi társadalom alapszerkezetét, olyan teremtő erőt képviselnek, amelyet nehéz pénzben kifejezni. Ugyanígy nehéz mérni az önkéntes munka értékét.

Mennyi az esély az érdemi fejlődésre?

A civil szektornak nagyon komoly nemzetgazdasági jelentősége is van. A kormányzati támogatáspolitikában komolyan felül kellene vizsgálni, hogy a civilek az indító támogatásokból valódi minőségi ugrást tudnak-e megtenni – ez egyébként az egyik legnagyobb kritika az NCA-val szemben: minimális támogatásokat nyújtott, amelyekre a szervezetek rászoktak, de érdemileg nem tudtak többletet felmutatni.

A szakemberek elmondták, hogy szükség van a pályáztatás egyszerűsítésére is. Az eddig létező támogatási, adományozási rendszer radikálisan megváltozott Magyarországon. Ezért lenne fontos, hogy az NCA minél kisebb sebeket ejtsen a civilek bevételi struktúráján.

Azzal egyetértettek, hogy szükség van az NCA átalakítására, de arra is, hogy serkentse a civil szektor fejlődését. Csakhogy ez nem biztos, hogy minden szervezet esetében indokolt – mondja Móra Veronika. A professzionálisabb, szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknél viszont célszerű, hogy az NCA stratégiai támogatásokat nyújtson, amely elősegíti ennek a szegmensnek a továbbfejlődését.

Magyarországot a nemzetközi jogvédő szervezetek évek óta leítélik azért, mert a civil szektor túlságosan erősen kötődik az államhoz, és anyagilag ki van szolgáltatva neki. A civilek elvileg a társadalmi kontrollt is gyakorolják, de ez nem várható el, ha az állami költségvetés támogatásából élnek. Olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, amely ezt a függést nagyban csökkenti – hangsúlyozták a