Újabb magánnyugdíjpénztár tűnik el
Újabb magánnyugdíj-pénztár adta be a kulcsot. Kedden döntött az ING küldöttgyűlése arról, hogy a pénztár beolvad egy másik kasszába, a korábban Axa néven működött Horizontba. A pénztár küldöttgyűlésén három opció közül választhattak a jövőt illetően, az egyik az önálló pénztárként való további működés, a másik a végelszámolás, a harmadik pedig a másik kasszába való beolvadás volt.
A küldöttek végül ez utóbbi mellett döntöttek, ami valószínűleg a legjobb esélyt jelenti a fennmaradásra, az Axa pénztára ugyanis az egyik legtőkeerősebb intézmény a megmaradtak közül, miután a francia biztosító itteni leánycégeinek a támogatását is élvezi. Hogy meddig tarthat ki azonban akár a Horizont, akár a maradék három magánnyugdíjpénztár, az MKB, a Budapest és a Szövetség (korábban Allianz) a jelenlegi jogszabályi környezetben, még nem lehet tudni – számolt be róla a Világgazdaság.hu.
A magánnyugdíjpénztárak kálváriája 2010 őszén kezdődött, amikor a kormány úgy döntött, a kasszákba kerülő munkavállalói járulékok a továbbiakban az állami nyugdíjkasszát gazdagítják majd. Nem sokkal később pedig hoztak egy törvényt a pénztártagok visszalépésének lehetőségéről az állami nyugdíjrendszerbe is, amiben leszögezték, hogy a pénztárban maradók „kiszerződnek” az állami nyugdíjrendszerből, vagyis állami nyugdíjra nem lesznek jogosultak, hiába fizetik a járulékokat. Ez a tagok nagy részét arra késztette, hogy visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe. A maradóknak eközben személyesen kellett jelentkezniük a nyugdíjfolyósítónál, hogy nyilatkozzanak a pénztári tagságuk megtartása mellett. A visszalépők még jutalmat is kaptak az államtól, 2010 nyarán megkaphatták az úgynevezett reálhozamot, vagyis a befizetéseiken az infláció fölött keletkezett hozamot.
Eközben a kormányzat igyekezett ellehetetleníteni a pénztárak működését, a kasszák működésére elvonható összeget a tagdíjbefizetések 0,9 százalékában maximálták a korábbi 4,5 százalék helyett. Ez már önmagában súlyos nehézséget jelentett a szektor számára, miután azonban a korábbi ígéretekkel szemben a munkavállalói járulékokat mégsem kapták meg a kasszák a megmaradt tagok után, így gyakorlatilag lenullázódtak a tagdíjak. Nullának pedig a 0,9 százaléka is nulla, így a pénztáraknak minimális működési bevétele maradt. Ennek az lett az eredménye, hogy a magánkasszák tavaly 757 millió forintos veszteséggel zárták az évet, vagyis minden pénztártag után nagyjából 12 ezer forintos vesztesége van évente a szektornak. Ha ez így folytatódik, nem kétséges, hogy néhány éven belül az összes piaci szereplő lehúzza majd a rolót. A lehetetlen küldetést láttán több pénztár döntött az elmúlt években a végelszámolásról, illetve a más pénztárakba való beolvadásról.
Az államhoz került 3 ezer milliárd forintnyi egykori magánnyugdíj eközben két és fél év alatt gyakorlatilag lenullázódott. Az ÁKK honlapja szerint január végén mindössze 100 millió forint volt már csak meg a pénzből. Az alap vagyona 2011 májusában még 2945,3 milliárd forint volt, 2013 végéig a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint további 47 milliárd forintot utaltak át az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatt a kasszák.
