Újabb befektetésekre teszi rá a kezét az Orbán-kormány

A kereskedelmi bankok helyett az állam fogja kezelni a babakötvényeket és a Start-számlákat, amire külön kötvénytípust alapítanak - írta szombati számában a Magyar Nemzet. A napilap közlése szerint a Magyar Közlönyben már megjelent, hogy a nemzetgazdasági miniszternek április 10-ig törvénymódosítást kell kezdeményeznie: a szóban forgó értékpapírszámlákat a jövőben a Magyar Államkincstár vezethesse.

2012. április 10., 14:05

A lap szerint az új törvény nem nyúlna a már futó számlákhoz, csupán arról rendelkezik, hogy az új kedvezményezettek javára nyitott számlákat már kizárólag az állam kezelhesse.
Ne más húzzon hasznot

Az életkezdési támogatások - az úgynevezett babakötvények - átvétele és az ezzel kapcsolatos számlavezetés államosítása legutóbb januárban merült fel.

A változtatás oka az akkori indoklás szerint az volt, hogy a számlákra érkezett, államilag támogatott befizetéseket ne a kereskedelmi bankok forgathassák, hanem az államnak származzon haszna belőle - írta az

Index.

A babakötvény

A Magyar Államkincstár 2006 óta minden magyar állampolgárságú, hazai lakóhellyel rendelkező gyermeknek biztosít egy 42 500 forintos induló támogatást. Ez az úgynevezett babakötvény, amely az ötéves államkötvények kamata szerint kamatozik, amíg a gyermek betölti a 18. születésnapját.

A szülők azonban eseti és rendszeres befizetésekkel járulhatnak hozzá, hogy gyermekük a felnőttkor elérésekor egy nagyobb összeggel rendelkezzen. Ehhez azonban egy úgynevezett Startszámlát kell nyitni a kincstárnál vagy egy banknál. A jövőben ennek a számlának a vezetése válna állami monopóliummá.

Eddig a kincstár hatvanmilliárd forintot, a szülők 15 milliárdot fizettek be, amelynek jelentős részét a bankok forgatják.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.