Tömeges kilépés az OTP kasszájából

Tavaly 72 ezer fő lépett át az OTP magánnyugdíjpénztárból más kasszába, akik 57,7 milliárd forint vagyon is magukkal vittek - derült ki Nagy Csaba ügyvezető igazgató szavaiból a legnagyobb magyar bank pénztárainak helyzetéről tartott tájékoztatón.

2010. február 10., 08:07

A folyamat az idén is folytatódni látszott, hiszen januárban 9 ezren jeleztek ilyen szándékot. A kassza megkeresésére azonban sokan mégis inkább maradtak. Mint kiderült: bár a jogalkotók szigorítottak az átlépésnél, ez nem jelent kellő visszatartó erőt – írta a

Napi Online.

Különösen azért nem, mert az ügynökök a válság miatti piacszűkülés miatt különösen jó lehetőséget láttak a magánkasszákban. Az átlépésnél fizetendő ötezer forintot pedig a 26-30 ezer forintos átalánydíjból az üzletkötők könnyedén kifizetik. Az adminisztratív nehézségek (széleskörű tájékoztatást írnak elő a rendelkezések az átlépéseknél) pedig nem érvényesülnek, hiszen a tagok sokszor olvasatlanul aláírnak mindent.

Nagy Csaba azt is hangsúlyozta, hogy a 2009-ben távozók közül szinte mindenki bukott ezen a lépésen. Nem véletlen, hogy például Romániában és Lengyelországban tilos az átléptetést bármilyen módon ösztönözni (az ilyen átléptetési akció pedig az OTP-től sem idegen). Lapunk érdeklődésére az ügyvezető elmondta: a kilépők szinte kivétel nélkül néhány nagy biztosítói hátterű kasszához távoztak. Az állami nyugdíjrendszerbe – mondta el Nagy – az érintett 22,6 ezer főből 11 254 volt a visszalépők száma. Ők 18 milliárd forinttal javítják a költségvetés helyzetét (a tb-rendszerbe visszalépők vagyona nem a nyugdíjalapba, hanem a költségvetésbe kerül). Ezek már majdnem végleges számok, a még „úton” levő iratok már száz főt sem érintenek.

Az OTP önkéntes nyugdíjpénztáránál a létszám tavaly tízezer fővel csökkent. Várnagy Anikó, a kassza vezetője szerint ezt itt nem az ügynöki aktivitás, hanem inkább a piac telítettsége – a távozók számánál kevesebb az új belépő – és az eltelt idő okozta. Sokan már tavaly elérték a nyugdíjkorhatárt, illetve a tíz éves megtakarítási periódus végét, de az idén a tagok 35 százalékánál(!) lesz ez a helyzet. Őket hűségprogramok indításával próbálják majd maradásra bírni.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.