Több százmilliárdos megszorítás jön

Ha valakinek kételye volt, miről is szól valójában a jövő évi költségvetés, böngéssze végig a parlament elé került tervezetet. Az még csak a vicc kategóriába tartozik, hogy egyelőre benne van az internetadóból várt 25 milliárdos bevétel, de az NGM mentségére legyen mondva, aligha láthatták előre, hogy mire ünnepélyesen átadják a büdzsét a házelnöknek, Orbán Viktor hirtelen hátraarccal feladja /?/ saját ötletét. Azt viszont már nagyon komolyan kell venni, hogy a kormányzati cáfolatok ellenére a tervezet alapvetően megszorító jellegű, és a Fidesz eddigi irányvonalát követve elsősorban a szegényebb és leszakadó rétegeket sújtja.

Ez teljesen egyértelműen kiderül, ha a főbb tételeket áttekintve megnézzük, hogyan változnak az idei évhez képest az alapmutatók, valamint a bevételek és a kiadások. A GDP növekedési ütemét az NGM 2,5 százalékra becsüli, ami alacsonyabb a 2014-re várható értéknél, viszont magasabb a legtöbb szakértői prognózisnál. Éppen fordított a helyzet az inflációnál: meglepetésre a tervezet 1,8 százalékkal áll elő, miközben mindenki, beleértve az MNB-t, 2 százalék feletti pénzromlással kalkulál. Ez emlékeztet az első Orbán-kormány gyakorlatára, amikor az inflációt tudatosan alulbecsülték, ezzel visszafogták a bér- és nyugdíjkiadásokat, a tényleges pénzforgalomhoz kapcsolódó bevételek viszont magasabbak lehettek. Erre utal az is, hogy a nyugdíjemelés mértéke a hivatalosan beígért 2,2 százalék helyett csupán 1,8 százalék a büdzsétervben.

Ezzel együtt ez az egyetlen lényeges jóléti és szociális költségtétel, amely jövőre emelkedni fog, szinte minden más csökken, nem egy jelentősen: a szociális segélykeret például 70, a rokkant-ellátás 100 milliárddal. De csökken a táppénzre, az anyasági támogatásra, sőt a családi pótlékra fordítható keret is, a családtámogatási szózatok ellenére. A csökkenés ez utóbbiaknál összesen 20 milliárd forint, amit korántsem kompenzál az adókedvezményre és az első házasok segítésére szánt 6 milliárdos kiadásemelkedés. Abból a kormányzati törekvésből, hogy az alanyi jogon járó támogatásokat visszafogják és helyettük adókedvezményeket adjanak, jövőre csak az első fele látszik.

Összességében 340 milliárd forinttal csökkennek a jóléti és társadalombiztosítási kiadások, ami illeszkedik a Fidesz-kormányzás eddigi trendjébe. Akárcsak az, hogy minden ígérgetés dacára jövőre reálértéken tovább esnek az egészségügyi kiadások, miközben az intézmények tartozásai már meghaladják a 100 milliárd forintot. A másodosztályú vonatutazási látványakciók helyett a kormányfőnek inkább egy közkórházba kellene befeküdnie néhány napra, hogy a saját bőrén megtapasztalja, milyen állapotokkal kénytelenek szembesülni „a zemberek”.

Vannak persze olyan kiadási tételek is, amelyek jelentősen nőnek. Csaknem 60 milliárddal több jut jövőre a beruházásokra, ebből viszont 50 milliárd stadionépítésekre, 5 milliárd pedig a Várban a karmelita kolostor felújítására, mert – mint az illetékes államtitkártól megtudtuk – Orbán Viktornak megfelelő körülmények közé kell költöznie. Meglepő módon a csaknem megfeleződött létszámú parlamentre is többet, 21 milliárd forintot szán a költségvetés, holott a képviselői szám csökkentésének az indoka eredetileg a költségek lefaragása volt. Az már szinte fel sem tűnik, hogy jövőre a korábban masszívan nyereséges és a büdzsébe hatalmas összegeket befizető MVM 50 milliárd forint állami pénzt kap, egyebek mellett a rezsicsökkentés okozta veszteségek kompenzálására.

Amit tehát egyik oldalról a zsebünkben hagynak, a másik oldalon adók formájában megfizettetik velünk, méghozzá alaposan: jövőre az adó- és járulékterhek a terv szerint összesen mintegy 280 milliárd forinttal nőnek. Jut ebből bőven a foglalkoztatási statisztika javítására is: a közmunkások számát 250 ezerre akarják emelni, ennek érdekében 40 milliárd forinttal nő az erre fordítható keret. 2010-ben még csak 60 milliárdot költött az állam nagyjából 60 ezer közmunkásra, jövőre már ennek a négyszeresét szánják erre, miközben a tényleges foglalkoztatottak száma alig nőtt. A lényeg az, hogy továbbra is dicsekedhessenek a javuló mutatókkal, cseppet sem törődve azzal, hogy a többlet létszám nem hozza a pénzt, ahogy kellene, hanem egyre jobban viszi.

Ezt mutatják a 2015-ös költségvetés csupasz számai. Egyes tételek még módosulhatnak, jól bevált szokása ugyanis a Fidesznek, hogy még az utolsó pillanatban is egyéni módosító javaslatokat dobnak be, amelyeknél a szakmai előkészítés és a vita megspórolható. A majd elfogadandó végleges változat is csak ideiglenesnek tekinthető, mert még nem volt olyan az elmúlt ciklusban, hogy a tárgyév közben ne változtatták volna agyon a büdzsét, részben a rossz tervezés, részben a rögtönzött ötletek miatt. Ne legyen kétségünk: jövőre ugyanerre számíthatunk.