Tízezreket érhet csúf meglepetés

A Bankszövetség január eleji adatai szerint összesen mintegy 200 ezer devizahiteles jelezte szándékát a végtörlesztésre, azaz az érintettek ötöde. Ez több annál, mint amire számítottak, az előzetes becslés az volt, hogy az adósok 10-15 százaléka él majd ezzel a lehetőséggel. Ez még igaz is lehet, a jelentkezők nagyjából felénél ugyanis még nincs döntés, nekik még igazolniuk kell, hogy a szükséges összeg a rendelkezésükre áll. A végleges számokra tehát a törvény szabta határidőig, január végéig várni kell, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy nem minden jelentkező tud törleszteni majd.

Nagy a homály például a közalkalmazottaknak adandó kedvezményes kölcsön körül. A kormány december második felében óriási kampányt indított a végtörlesztés propagálására, a közszférában dolgozókat levélben is győzködték, külön támogatást ígérve nekik. Egy korábbi törvénymódosítás ugyanis a munkáltatók számára lehetővé tette, hogy maximum 7,5 millió forintig adómentesen adhassanak kedvezményes hitelt vagy támogatást a végtörlesztő dolgozóknak. Ez a magánszférában nem aratott túl nagy sikert, de a közszférában minden érintettnek megígérték.

Ennek nyomán mintegy 40 ezer közszolga jelentkezett végtörlesztésre, főleg az állami segítségre építve. Az átlagos tartozásuk banki adatok szerint kb. 8 millió forint, azaz a támogatott hitelből pont fedezni tudják. A dolog szépséghibája annyi, hogy egyszerű szorzás alapján a forrásigény több mint 300 milliárd forint, és ennek nyoma sincs az idei költségvetésben. Az már csak hab a tortán, hogy a kedvezmény várhatóan több tízmilliárdos kamatterhét ugyancsak az adófizetők állják, akárcsak azt a százmilliárdos költséget, amely a bankokkal kötött megállapodás szerint a végtörlesztésből egyébként is az államra hárul. Minden tényezőt figyelembe véve az adófizetők minden egyes közalkalmazott végtörlesztőt több millió forinttal fognak támogatni!

Ha egyáltalán eljutnak odáig. Egyelőre semmilyen konkrétum nincs az állami segítség feltételeiről, a kormány a bankokkal még meg sem kezdte az egyeztetést erről. Márpedig nem lesznek könnyűek a tárgyalások, mert a bankok eleve nehezményezik, hogy Orbánék megsértették a velük kötött megállapodást a támogatott, adómentes munkáltatói hitel ösztönzésével. A határidőig hátralévő két hét roppant kevésnek látszik a konstrukció kidolgozásához és annak alapján a több tízezer hitelszerződés megkötéséhez. Könnyen előfordulhat, hogy a végtörlesztési igényét bejelentett közalkalmazottnak nem lesz meg időben a fedezete, azaz elveszíti a lehetőséget, hacsak más forrást nem talál.

Az pedig ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen, főleg akkor, ha ingatlaneladással próbálkozik. A helyzetet nehezíti, hogy a törvényi szabályok szerint a bankok csak folyó- és betétszámla kivonatot, valamint kötelező hiteligérvényt fogadnak el bizonyítékként arra, hogy a szükséges összeg rendelkezésre áll. Ha tehát valaki már adásvételi szerződéssel rendelkezik, de a vételár egésze még nem folyik be a számlájára január végéig, feleslegesen adta el a lakását, mert nem végtörleszthet. Ez sokaknak jelenthet problémát, mert általánosan jellemző, hogy az ingatlant nem azonnal, hanem több részletben fizetik meg.

Arra sincs már remény, hogy forinthitelből fedezzék a végtörlesztést, mert az OTP kivételével a bankok forráshiány miatt nem adnak több kölcsönt. Eleve a végtörlesztők töredéke élt csak ezzel, mert a magas, jellemzően 12-13 százalékos kamatokkal már nem érte meg hitelt felvenni. Kalkulációk szerint ha valaki csak piaci forinthitelből képes végtörleszteni, jobban jár, ha inkább az ötéves árfolyamrögzítési konstrukciót választja: átlagos, 8 millió forintnyi tartozással és 10-15 év hátralévő futamidővel számolva az egész időszakra vetítve havonta 5-7 ezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészlet jön ki, mintha a devizahitelt forintkölcsönből fizeti vissza és ez utóbbit kell törlesztenie. Érdemes tehát ezt a megoldást választani azoknak, akiknek fedezeti gondjuk van vagy esetleg lesz január végéig.

Nyitott kérdés persze, pontosan mennyit kell még törleszteni azoknak, akik a jövőben is tartozni fognak a bankoknak. A kamatok jelenleg felfelé mennek, a forint árfolyama továbbra is gyenge, és egyelőre nem látszik trendforduló. A változás iránya és mértéke egyrészt a világgazdasági folyamatoktól és az európai pénzügyi helyzettől, másrészt a magyar gazdaságpolitika alakulásától függ. Ha az Orbán-kormány ragaszkodik a mostani, államcsőd felé vezető irányhoz, még a külső környezet kedvező változása esetén sem számíthatunk semmi jóra. Ha viszont alkalmazkodik a realitásokhoz és az ország valódi érdekeihez, és annak megfelelő korrekciót hajt végre, még viszonylag borús nemzetközi hangulatban is javulhat pénzügyi helyzetünk. A józan gazdasági fordulat mindannyiunk érdeke, de a legtöbbet talán a devizahitelesek nyerhetnek vele.