Telefonadó: az egyik szolgáltató máris bejelentette az áremelést

A távközlési cégeket féléven keresztül két ágazati adó is sújtja.

2012. május 19., 18:46

A képviselők egyenként, név szerint szavaztak arról, hogy támogatják-e a telefonadó bevezetését. A szavazás csaknem húsz percig tartott, az előterjesztést csak a kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzék nemmel szavazott - írja a

hirado.hu. Az új adó július 1-jétől lép életbe, magánszemélyeknek maximum 700, cégeknek legfeljebb 2500 forint lehet havonta. Az első tíz perc telefonálás adómentes, utána percenként két forint – ugyanannyi, mint minden sms után. Ebből idén 20-22 milliárd forintot, jövőre kétszer ennyi bevételt vár a kormány.

Az egyik telefonos társaság ügyfélszolgálatára már a parlamenti szavazás közben nagyon sok érdeklődő hívás érkezett az árak alakulásáról. Bár a törvény szerint a távközlési adót a társaságoknak kellene megfizetniük, a Telenornál az ügyfelek fogják. A társaságnak havi egymilliárd forintba fog kerülni az újabb távközlési különadó, mondták. A mobilszolgáltató be is jelentette, a pluszterheket a következő fél évben biztosan áthárítják a fogyasztókra, vagyis árat emelnek. Kutas István, a Telenor kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott, nyíltan és őszintén kell beszélni arról, hogy ma Magyarországon egyszerre két különadó terheli a távközlési szolgáltatásokat, és ez egy olyan tétel, amelyet a szolgáltató nem tud „benyelni”.

A többi társaságnál még nem jeleztek hasonló lépéseket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a piaci verseny megakadályozza majd, hogy a szolgáltatók a lakosságra hárítsák át az új adót. A tárca szerint ez a lépés amúgy sem lenne indokolt, hiszen jövőre megszűnik a szolgáltatókat terhelő válságadó, így a társaságoknak ennyivel kevesebbet kell majd fizetniük az államkasszába.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.