Te jó ég: ennyivel csökkent a vagyonunk?
Ha hihetünk a Fidesz 2009-es állításának, az utóbbi egy hónapban egyre gyorsabb tempóban csökkent a magyar emberek vagyona, főleg a forint folyamatos gyengülése miatt. Ráadásul a kilátások sem biztatóak: nemzeti valutánk kívülről és belülről egyaránt kapja a pofonokat.
Éppen hat éve, 2009 elején, a pénzügyi válság mélypontján – amikor a forint addigi negatív csúcsát érte el az euróval szemben – a fideszes megmondó brigád drámai hangon tudatta az emberekkel: vagyonuk értéke jelentősen csökkent, az ország az összeomlás szélére jutott a szocialista kormány nemzetromboló ténykedése miatt. Kész nemzeti katasztrófa, hogy az euró árfolyama 300 forint fölé került. A vészjósló nyilatkozatok idején a forint rövid időre tényleg a 320-as határ közelébe került, de a válság enyhülésével visszatért a 265–280 közötti sávba.
Ott volt a 2010-es kormányváltás idején is, hogy aztán először a Kósa–Szijjártó-féle verbális ámokfutás, majd pedig az unortodox fideszes gazdaságpolitika nyomán jelentősen gyengüljön. Az abszolút mélypontot pont egy éve érte el, az akkori 324 forintos eurószint után az év nagy részében 300–310 között volt az árfolyam, hogy aztán december elejétől mostanra ismét a 320-at célozza meg. A dollárhoz viszonyítva még szembeötlőbb az értékvesztés, 260 forint felett utoljára egy évtizede járt a zöldhasú, akkor sem sokáig.
A demagóg szólamokkal szemben szó sincs arról, hogy az árfolyamcsökkenés miatt mindannyian közvetlen vagyonvesztést szenvednénk el, a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A valutaárfolyamok állandó mozgásban vannak a világpiaci fejlemények, trendek, hangulat, ezen belül az egyes országok pénzügyi, gazdasági helyzete, befektetői megítélése stb. függvényében. Kis ország révén a forint kurzusát alapvetően külső tényezők befolyásolják, de a hazai helyzet hatása sem csekély. A kettő viszonya jól követhető, ha összehasonlítjuk a térségünk valutáinak teljesítményét: mivel a nagy külföldi befektetők általában együtt kezelnek minket, ha a forint alulteljesít, az a magyar állapotok rosszabb megítélését tükrözi. Az utóbbi években sajnos éppen ez utóbbi volt a jellemző.
A forintot jelenleg még az ág is húzza. A mostani vesszőfutásának kiindulási oka a kedvezőtlen, bizonytalan nemzetközi hangulat. Ebben szerepet játszik az amerikai pénzpumpa leállása és az ott várható kamatemelkedés, ami a kiáramló likvid pénzmennyiséget korlátozza, a nem túl biztató EU-s növekedési kilátások, a fenyegető defláció réme.
Az idegességet csak fokozza az ukrán feszültség és az orosz pénzügyi válság, a rubel elképesztő méretű zuhanása, valamint a görög politikai káosz, amelyet tovább élezhet a közelgő választások kétes kimenetele.
A befektetők minimalizálni akarják a kockázatokat, és a rossz hírek, valamint a kedvezőtlen kilátások miatt tömegesen vonják ki a pénzt a bizonytalanabbnak tartott helyekről. Európa, azon belül is a feltörekvő régiók most ilyennek számítanak, és ennek egyenes következménye az euró és az itteni valuták látványos értékvesztése.
Erre tesznek még rá egy lapáttal a belső gondok, a változatlanul kiszámíthatatlan hazai környezet, ahol egyik napról a másikra vezetnek be egész ágazatokat megrengető adókat, ahol az állam közvetlenül torzítja a piaci viszonyokat, részrehajlóan korlátozza a piaci versenyt, és ahol állami szervezettségi szintre emelkedett a korrupció. Emellett romlanak a gazdasági kilátásaink, a növekedési adatok és prognózisok, akárcsak a gazdasági szereplők várakozásai, lásd a BMI-index zuhanását.
A rólunk alkotott véleményt aligha javítja az unióellenes kirohanások sorozata, valamint az agresszív konfliktuskeresés az Egyesült Államokkal. Ehhez jön még a csökkenni sehogy sem akaró adósságállomány, a devizahitelek forintosítása miatti bizonytalanság stb. Hab a tortán, hogy a kormány képviselői és az MNB azt ismételgetik, hogy nincs árfolyamcél, ami szinte felhívás keringőre, a forint gyengítésére.
Minden külső és belső tényező adott ahhoz, hogy a valutánk tartósan a mostani gyenge szinten, vagy még annál is gyengébben maradjon. Elemzők szerint az euró akár 330 forintig, a dollár pedig 280-ig erősödhet a befektetői légkör alakulásától függően.
Nehéz megmondani, mikor alul- vagy felülértékelt egy valuta, azt főként a termelékenység alakulása és a külkereskedelem eredményei határozzák meg. A gyengébb forint egy szintig kedvez a GDP kétharmadát kitevő exportnak, amely azonban háromnegyed részben importon alapul. Szakértők szerint az euróval szembeni 310-15 körüli kurzus még elfogadható, és végleg el kell felejtenünk a 300 körüli vagy alatti szinteket.
Ebből kiindulva és a hat évvel ezelőtti fideszes véleményeket idézve azt a populista megállapítást tehetjük, hogy a 2010-es választások óta euróban kifejezve csaknem ötödével, dollárban negyedével, svájci frankban pedig több mint harmadával csökkent valamennyiünk vagyona. Ennyivel teljesítünk jobban, bárki kiszámolhatja.
