Még nem dőlt el, hol építene szivattyús vízerőművet a kormány

Lantos Csaba miniszter már februárban felvetette egy alternatív energiatermelő projekt lehetőségét. Ez lenne a szivattyús erőmű, ami ugyan nem jelent valódi, pótlólagos energiaforrást a magyar áramtermelésben, de fontos tárolási, illetve szabályozó eszközként szolgálhatna.

A környező országokban (Ausztria, Szlovákia, Románia, Szerbia) sok ilyen rendszer van, jellemzően természetes geográfiai adottságok, magas hegyek, sebes folyású vizek kihasználásával. Ezért is kérdés még, hogy a magyar kormány ezt hol képzelné el. A sopronbánfalvai kormányülésen felvetődött az a lehetőség is, hogy Szerbiát választanák a beruházás helyszínéül.

A szivattyús-tározós erőmű (SZET) lehetősége eddig talonban volt, még maga Palkovics László technológiai és ipari miniszter is 2030 után vélte megvalósíthatónak – írja a Telex. Lantos Csaba energiaügyi miniszter azonban jóval hamarabb megvalósítaná a tervet.

Ebben segítséget jelentenének az Európai Unió helyreállítási alapjából remélt hitelek, aminek  része a vezeték-modernizáció, az energiahatékonysági projektek, a vízgazdálkodási beruházások, az okosmérők. Bár maga a SZET ezekben nem szerepelt, de lehetőséget hagytak a beemelésére.

Maga a SZET jellemzően egy alsó és egy felső tározó tóból áll. Ezek között egy szivattyúval a felső tóba emelik a vizet, amikor bőven van elég áram és az olcsó is. Amikor viszont szükség van a rendszerben pótlólagos áramkínálatra, akkor a vizet a felső tóból egy vízturbinán keresztül visszaeresztik az alsóba, és így termelnek pluszenergiát – világítja meg a technikai hátteret a portál.

A tavak között az említett szivattyúzás segíti az időzítést, a folyókra épített erőműveknél általában nincs szivattyúzás, csak vízvisszatartás. A visszatartásnak nincs nagyobb energiaigénye, de a szivattyúzás azért elviszi a félretett energia 25-35 százalékát. Áramfelesleg idején a rendszer működtetői megfogják a vizet, amikor pedig újra kellene energia a rendszerbe, akkor elengedik.

A miniszter szavai szerint a tárca leporolta az elmúlt évtizedek mintegy 15 tervét, de azokat veszi csak erősebben fontolóra, amelyek valamilyen ipari létesítményhez, azaz meglevő „tájsebhez” kötődnek. Lantos Csaba a Telex podcastjében arról beszélt, hogy a SZET versenytársai az ipari méretű energiatároló akkumulátorok vagy a gyorsan bekapcsolható gázerőművek, amelyek szintén segíthetnek szabályozni.

A megoldás előnye lenne, hogy hazai, hogy rugalmas, hogy mérsékelt az energiaigénye, hogy hosszú az élettartama. Azt ugyanakkor a tárca is tudja, hogy a tájvédelem, a környezetvédelem és az esetleges negatív turisztikai hatás kockázatot is jelent.

Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb elnök pedig 2021-ben hozta szóba egy tárgyaláson az együttműködést, de a mindig aktuális választások, majd a súlyos megszorítások miatt a tárgyalások elakadtak. 2023 közepén azonban az látszik, hogy a kormány mégis elhatározza magát: első körben komolyan megvizsgálja ezeket a projekteket, és még az sem kizárt, hogy az egyikre tényleg ráfordul.

(Kiemelt kép: a Sándor-palota által közreadott képen Lantos Csaba energiaügyi miniszter Novák Katalin köztársasági elnök társaságában kinevezése után a Sándor-palotában 2022. november 30-án. Fotó: MTI/Sándor-palota)