Évi 200 milliárdot fizet a lakosság zsebbe az építőiparban
Az építőiparban 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma jellemzően a mikro- és kisvállalkozásoknál.
A teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az economx.hu-val. A szervezet szerint az építőiparban a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő, jellemzően a mikro- és kisvállalkozásoknál. A foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 25 és 23 százalék körül volt az arányuk.
Az ÉVOSZ saját tapasztalatai szerint a trükközők főleg a segédmunkásokat és a betanított munkásokat foglalkoztatják bejelentés nélkül, hiszen a képzettebbeket, mint például a szakmunkásokat vagy mérnököket rendezett munkaügyi kapcsolatokkal igyekeznek magukhoz láncolni.
Számla nélkül zsebbe fizetünk
Koji László, az ÉVOSZ elnöke arról is beszélt a lapnak, hogy számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki számla nélkül a szakiknak. Mindez azt is jelenti, hogy a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el az ilyen trükközések miatt.
„Mindenki érzékeny az árakra, de hatósági ellenőrzés alig létezik, a szankcióknak pedig nincs visszatartó erejük” – foglalta össze az Economx megkeresésére a lakosság részére számla nélkül végzett feketemunka okait. Az okok nyilvánvalóak, a cégek, a vállalkozók a közterheken spórolnak a be nem jelentett dolgozókkal, a számla nélküli tevékenységgel, az emberek pedig minél olcsóbban szeretnék megúszni az építőipari munkákat és általában nem ragaszkodnak a számlához – mutat rá a portál.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. november 15., 11:22
Otthonfelújítási program képében kap kísérőt a január elsejétől rajtoló csok plusz – értesült az Index.
Itthon
2024. május 6., 15:34
Így vehetik igénybe ki a nyugdíjasok az új otthonfelújítási támogatást, amivel jelentősen csökkenthető a rezsiköltség.
Itthon
2024. május 1., 13:07
Április 30-án az MBH Bank szerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, melyben megállapodnak arról, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a közvetítői feladatok ellátásának jogát konzorciumban nyerte el, nyílt közbeszerzés keretében, így az EU-s forrásokból a vállalkozásoknak szánt, már korábban bejelentett KKV Technológia Plusz Hitelprogram nulla százalékos kölcsönei április 30-tól, míg az otthonfelújítási program terméke várhatóan nyár elejétől lesz igényelhető a MBH Bank által üzemeltetett, 154 bankfiókban elérhető lakossági és vállalkozói MFB Pont Plusz pontokon.
A vezető szerint a visszaélések elkerülése érdekében előszűrt ellenőrzési rendszert kellene következetesen használnia a hatóságoknak, hiszen állítása szerint a bérek, az áfa, a forgalom adatok elemzésével a legnagyobb szélsőségek kiszűrhetőek lennének.
A jogszabály elrendelte az úgynevezett Üvegkapu-rendszer bevezetését, ám ez még nem elég. (Az Üvegkapu-rendelet, egészen pontosan a 707/2021. (XII. 15.) kormányrendelet a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozta meg – a szerk.)
Az ÉVOSZ javaslata az ösztönzés irányába mutat, és olyan helyzetet kíván teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen érdeke a feketemunka. Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése, mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: u_j53tj9x2cb via Pixabay)
