Svédország, mint adóparadicsom?

Napjainkban, mikor az Európai Unió egy aggasztóan hosszúra nyúló politikai, gazdasági és szociális válságot él meg, s igyekszik egyensúlyát és valamennyi tagállamát megtartani, szembe kell néznie azzal is, hogy a világ gazdasága elágazáshoz érkezett, azaz dönteni kell: halad-e tovább a kitaposott úton, melyet a 'húzd meg-ereszd meg' szabályzórendszerek és a folytonos kölcsönökből finanszírozott fogyasztás jellemez, avagy radikálisan irányt vált, s expanzív politikával teremtett valóságos és nagyarányú kereslet által pörgeti föl magát.

A 2008. őszén kitört pénzügyi krízis következményeképpen az áruk és szolgáltatások iránti világpiaci összkereslet drámaian csökkent. Ennek egyik előidézője az volt, hogy a béreket erősen lenyomták. Mindez pedig azt eredményezte, hogy a gazdaságban komoly kereslet visszaesés keletkezett, hiszen a bérből élők is fogyasztók, s az ő ebbéli gyengülésük, összgazdasági stagnálást idéz elő. Mint a világ más ipari társadalmaiban, úgy Svédországban is csökkenést mutat a kifizetett bérek aránya, a GDP összértékét tekintve. Az 1980-as évekbeli 67 százalékról 2010-re 57 százalékra esett. Vagyis, a a megtermelt javakból származó nyereség tíz százalékkal nagyobb mértékben vándorol a befektetőkhöz a bérből élők kárára.

Erre több magyarázat is van. Az egyik leglényegesebb, hogy az alkalmazotti csoportok érdekérvényesítő képessége és befolyása ma kisebb, mint 30-40 évvel ezelőtt. A tőke hatalmi pozíciói megerősödtek, melyre szemmel láthatóan, sem a kormányok, sem a szakszervezetek nem tudnak hatást gyakorolni.

A svéd konzervatív-liberális kormány által október 2-án parlamenti vitára bocsátott 2013-as költségvetési javaslat társasági adócsökkentést is tartalmaz. A Svéd Szakszervezeti Szövetség szakértői egyetértenek a pénzügyminiszterrel abban, hogy a svéd gazdasági környezet ma tisztes nyereség elérésével kecsegtet, azaz befektetési oldalról kifejezetten kedvezőnek nevezhető. Ennek tükrében a kormány szándéka szerint 2013. januárjától csökkentett társasági adó jóvoltából a tőkével rendelkezők befektetései az eddiginél is magasabb nyereséget hozhatnak majd – még azért is, mert tudvalévőleg, a kisebb társasági adó rövid távon nem vezet nagyobb befektetésekhez, vagyis az adócsökkentés által nőtt nyereség befektetők zsebében marad.

A svéd kormány valójában milyen célt kíván elérni, miféle problémát óhajt megoldani a társasági adó csökkentésével? – teszi fel a kérdést CM Jonsson és K Arvidsson-Thonäng.

Úgy vélik továbbá, hogy a Reinfeldt-Borg javaslat barátságtalan az EU más országaival szemben is, amelyek jóval nagyobb gazdasági gondokkal küzdenek, mint a svéd társadalom.

A konzervatív-liberális kormány, a 2013-as büdzsében tervezett új svéd társasági adó (melynek aránya ma paritásban van a többi európai országéval), januártól tervezett 16 milliárd koronás csökkentésével, Svédországot a befektetni vágyó külföldi cégek adóparadicsomaként kívánja pozicionálni. Elősegítve ezzel komoly konkurencia kialakulását azon országokkal szemben, melyeknek – éppen gazdasági-politikai túlélésük érdekében – égető szüksége volna külső befektetők által generált adóbevételekre.

Az Európa nagy részén masszívan magas munkanélküliség láttán, a kormány helyesebben tenné, ha nem nehezítené a svédnél sokkal komolyabb gazdasági-társadalmi nehézségekkel birkózó országok dolgát, hanem megfelelő stimuláló intézkedésekkel – például a munkanélküli segély plafonjának megemelésével, infrastrukturális és jóléti beruházásokkal – a keresletnövekedést segítené elő. Ebbe az irányba mutatnak a korábbi tapasztalataink is, melyek szerint az adócsökkentések messze nem bírnak olyan élénkítő hatással a gazdaságra, mint a jóléti intézkedések és -beruházások. – figyelmeztet a két baloldali közgazdász-jogász.

Forrás:

Kapcsolódó korábbi cikkek: