Svéd modell: csökkenhetnek a nyugdíjak
Csökkenhet a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjasok járadéka, jön a minimumnyugdíj, és megadóztathatják az időseket is a Századvég kiadásában nemrég megjelent tanulmány szerint, amely bevallottan a kormányzat egyik sorvezetője az új nyugdíjrendszer tervezése során. A svéd modell hazai alkalmazásának lehetőségeit körbejáró tanulmány hosszú időre rögzített járulékokat és rugalmas nyugdíjkorhatárt javasol, valamint kétszemélyes járadékot az özvegyi ellátás helyett. A gyermekvállalás támogatását viszont a korábban kiszivárgott tervekhez képest szőrmentén kezeli.
Körvonalazódik, hogyan vezetné be a kormány az egyéni számlákon alapuló új nyugdíjrendszert. Az új modellre való áttéréssel alacsonyabbak lehetnek az új nyugdíjba lépők nyugdíjai és a jelenlegi nyugdíjasok járadéka is csökkenhet. Emellett megadóztathatják a nyugdíjakat, viszont bevezethetik az alapnyugdíjat, ami azoknak járna, akik 65-70 éves korukig sem tudtak elegendő nyugdíjtőkét felhalmozni az egyéni számlájukon.
Legalábbis akkor, ha a kormány a nyugdíjrendszer átalakítását a Századvég Gazdaságkutató kiadásában megjelent, Viszkievicz András által írt tanulmányra építi, amely a svéd nyugdíjmodell Magyarországra való átültetésének lehetőségét járja körbe. A jelek szerint a tanulmány elnyerte a kormány tetszését, ugyanis Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja a Magyar Nemzetnek nemrég azt nyilatkozta, hogy a Századvég dokumentuma az egyik fő anyag, amelynek szempontjait a kormány beépíti az új nyugdíjtörvénybe.
Csökkenhetnek a nyugdíjak
A nyugdíjtanulmány nem javasolja a svéd gyakorlat puszta lemásolását, a svéd modell alapelemeit ugyanakkor átvenné: mindenekellőtt a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjvárományok egyéni számlán történő nyilvántartását, valamint egy olyan automatikus kiegyensúlyozó mechanizmust, ami segítene egyensúlyban tartani a nyugdíjrendszert (a járulékbefizetéseket és a kifizetett nyugdíjakat) rövid és hosszú távon. Egy ilyen mechanizmus azért tenné jobbá a nyugdíjrendszerünket, mert automatikusan (a napi politikai döntésektől függetlenül) reagálna a demográfiai és a munkaerő-piaci változásokra.
A tanulmány szerint a nyugdíjrendszer kiegyensúlyozásának fő eszköze a munkavállalók várható nyugdíját meghatározó névleges kamatláb és a jelenlegi nyugdíjak indexálása lehetne. Ez azt jelenti, hogy például a romló foglalkoztatást és a csökkenő népességet, illetve azt, hogy a jövőben egyre kevesebb munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, a rendszer úgy kompenzálná, hogy csökkentené a jövőben kapható nyugdíjakat és fékezné a jelenlegi nyugdíjak emelését.
Ezzel kapcsolatban a szöveg szerzője megjegyzi, hogy Magyarországon a költségvetés helyzete és a magas államadósság miatt fontos lehet minél előbb közelíteni a nyugdíjrendszer rövid távú egyensúlyához (vagyis a nyugdíjkassza nem költhet többet, mint amennyi bevétele van), így nálunk „a svédnél nagyobb arányban szükségessé válhat a kiigazítások aktuális nyugdíjasokra való terhelése a nyugdíjindexálás csökkentésén keresztül”.
Mi a svéd modell?
Részletek a HVG oldalán.
