Sorra mennek csődbe a kis bankok

Újabb bank ment csődbe a héten az Egyesült Államokban, az idén bezárt bankok száma így 23-ra emelkedett. Az állami betétbiztosítási alap (FDIC) alap szerint a csődhullám tavaly tetőzött; a bezárt bankok száma 2010-ben 157-re emelkedett az egy évvel korábbi 140-ről.

2011. február 27., 11:57

Az eszközállományt tekintve fordított a helyzet, 2009-ben a csődbe ment bankok összesített eszközállománya 169,7 milliárd dollár volt, tavaly viszont 92 milliárd dollár, ami azt jelzi, hogy inkább a viszonylag kisebb, 1 milliárd dollárnál kevesebb eszközzel rendelkező bankok vannak bajban, míg a nagyobbak már túljutottak a válságon.

A héten csődbe ment bank is a kisebbek közül való, az Illinois állambeli Valley Community Bankot zárták be, amely összesen 248 millió dollár értékű eszköz- és betétállománnyal rendelkezett. A csődbe jutott bankokat az FDIC szanálja, majd vevőt keres rájuk, többnyire sikerrel. A Valley Community Bankra is akadt jelentkező.

Az ágazatban elért nyereség megoszlása is arra utal, hogy a kisebb bankok nehezebben vészelik át a válságot. Az FDIC e héten megjelent kimutatása szerint a tavalyi utolsó negyedévben 21,7 milliárd dollár volt az amerikai bankszektor teljes nyeresége. Ebből 20,6 milliárd dollárt az ágazat óriásai, a 10 milliárd dollárnál nagyobb eszközállománnyal rendelkező bankok érték el. Ezek a cégek azonban csak egy törpe kisebbséget alkotnak az ágazaton belül, a betétbiztosítási alapnál számon tartott 7.657 bank 1,4 százalékát teszik ki.

Ugyanekkor, 2010 utolsó három hónapjában az úgynevezett problémás bankok listája tovább bővült, az előző negyedévi 860-ról 884-re emelkedett a szorult helyzetben lévő bankok száma. Ez közel 12 százalékos részarány az ágazat valamennyi szereplőjét együttvéve, ami 18 éve a legmagasabb érték - áll az FDIC jelentésében. A betéttulajdonosok vagyonát számlánként 250 ezer dollárig (nagyjából 50 millió forintig) biztosítja az alap - írta az

atv.hu.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.