Selmeczi pluszpénzt ígért a nyugdíjasoknak
Arra, hogy 20-30 év múlva is legyenek öregségi nyugdíjak, nem a magánpénztárak, a tőzsdei befektetések vagy a különböző pénzalapok jelentik a garanciát, hanem a magyar állam és a Magyarország mögött álló tízmilliós társadalom – mondta el Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerdán a Kulturális Szalon Teaházi beszélgetések elnevezésű rendezvényen.
A Fidesz szóvivője arról
tájékoztatta a jelenlévőket, a nyugdíjak jövő év január elsejétől 4,2 százalékkal emelkednek, de még ezt megelőzően novemberben, egyösszegű, 6 százalékos nyugdíj-kiegészítést kapnak a nyugdíjasok.Selmeczi Gabriella a magánnyugdíjpénztárak „lenyúlásával” kapcsolatos moderátori felvetésre – hibás logikai érveléssel – azt mondta, a magánnyugdíjpénztáraknak nem volt vagyonuk, az a pénz, ami hozzájuk befolyt, a tagok pénze volt, emiatt az állami nyugdíjkasszában évről-évre nagyobb hiány alakult ki. A Fidesz-szóvivő, úgy tűnik, ismét megfeledkezett arról, hogy az állami nyugdíjkasszában keletkező hiányt nem a munkavállalók magánpénztári befizetései okozták, hanem az ország elöregedő társadalma.
2010 nyarán az Orbán-kormány azzal szembesült: sürgősen tenni kell valamit, hogy a nyugdíjrendszer fennmaradjon, ezért a kormány rábízta az emberekre, válasszanak, akarnak-e a magánnyugdíjpénztárban maradni, vagy visszatérnek az állami rendszerbe – folytatta Selmeczi Gabriella. Elmondta, az utóbbi esetében a kormány garantálta, hogy az emberek adómentesen felvehetik a reálhozamot, és az állam átvállalja az esetleges veszteségeket. Ennek következtében az állampolgárok 97 százaléka az állami nyugdíjrendszer biztonságát választotta, a reálhozamok pedig kifizetésre kerültek. Ezzel a lépéssel a kormány megvédte a nyugdíjkasszát, és Magyarország elindulhatott azon az úton, hogy visszafizesse tartozásait – mondta a szóvivő.
Selmeczi azt nem tette hozzá, hogy a korábbi pénztártagok számára az egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben nem maradt más, mint egy általános ígérvény, hogy amikor ők elérik az – egyre emelkedő – nyugdíjkorhatárt, az egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az állam számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjukat.
Selmeczi azt sem idézte fel hallgatóságnak, hogy a Financial Times annak idején „sajnálatos és retrográd” intézkedésnek nevezte szerkesztőségi elemzésében a magánnyugdíj-pénztári pillérek „magyarországi lebontását”.
Ingatlanadó
Selmeczi Gabriella elmondta, az ingatlanadót a jelenlegi kormánynak nem áll szándékában bevezetni. Úgy fogalmazott, hogy ezt az adófajtát a szocialista kormányok kívánták bevezetni. Az ingatlanadó ötletét sem a Fidesz-frakció, sem Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatja – hangsúlyozta Selmeczi Gabriella.
Az októberben beterjesztett adótörvény-módosításokból ezzel szemben az derült ki: az Orbán-kormány trükkösen úgy vezetné be az ingatlanadót, hogy 2012-ben eltörli az építmény- és telekadó törvényi maximumát – írta a HVG. A lap szerint az adó megállapításának terhe így a forráshiányos önkormányzatokra fog nehezedni, mivel a kialakítandó járásokhoz vagy az államhoz átkerülő pénzeiket valahonnan pótolniuk kell.
Az Orbán-kormány az ingatlanadó összegét a forgalmi érték három százalékában maximálta. A törvényi plafon egy 20 milliós lakás esetében így évi 600 ezer forintra emelkedne, ami tizenkétszerese annak, mint amit a Bajnai-kormány a vagyonadóról szóló törvényben elkért volna (30 millió forintig 0,25 százalék volt az adókulcs).
Az önkormányzatoknak persze nem kötelező ilyen mértékű adót kivetniük, de a mozgásterük megvolna rá.
