Sehol sem vagyunk a versenyképességi listákon
A versenyképességi listákon igen gyenge Magyarország pozíciója, ha pedig regionális szinten nézzük, az első kétszázban sem találunk magyar térséget. Keveset költünk kutatás-fejlesztésre és oktatásra is. Mi egyáltalán a versenyképesség, és hogyan lehet javítani? Mitől nő a GDP?
A versenyképesség nem más, mint a képesség arra, hogy magunkhoz vonzzuk és itt is tartsuk a vállalatokat stabil vagy növekvő piaci részesedéssel, miközben stabil vagy növekvő életszínvonalat biztosítunk azoknak, akik részt vesznek ebben a folyamatban – adott egy egyszerű definíciót előadása elején Robert Huggins, a Centre for International Competitiveness igazgatója a Privátbankár.hu Versenyképesség 2014 konferenciáján.
Ezután idézett az Európai Tanács egyik 2005-ös állásfoglalásából: Európának meg kell újítania versenyképességének alapjait, növelnie kell a növekedési potenciálját és termelékenységét, meg kell erősítenie a társadalmi kohéziót azzal, hogy a hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humántőke optimalizálására fekteti – adta hírül a Privátbankár.hu.
Magyarország a World Economic Forum globális versenyképességi listáján a 63. helyen áll a 148 résztvevő közül. A World Competitiveness Scoreboard 2013-as listáján (amely kevesebb országot vizsgál és más módszertant használ) pedig 50. – egyebek között Ukrajna, Kolumbia vagy épp Szlovákia után.
Újfajta és egyre elterjedtebb nézőpont, hogy régiós szinten vizsgálják a versenyképességet: a tapasztalatok szerint ugyanis nem az országok, hanem jellemzően a régiók, városok küzdenek egymással a befektetőkért.
Robert Huggins ismertette egy kutatás eredményét, amely a világ régióit rangsorolja összetett szempontrendszer alapján a versenyképességük szerint. Ezen a listán az első helyen a Szilícium-völgy szerepel, ezt Brüsszel, Tokió, Washington, Ulsan (Korea), Stockholm, Norvégia követi. Európán belül az első 20 helyen skandináv, benelux, dán, francia, brit, svéd és német régiók osztoznak. Magyar régió a 211. helyen kerül elő először: itt Közép-Magyarország áll. Dunántúl a 290., Észak-Alföld a 394. a régiók sorában.
Amiben viszont jól állunk, az az IT- és számítástechnikai iparban foglalkoztatottak aránya: ez ugyanis a dunántúli régióban az egyik legmagasabb a térség országai között. Alacsony viszont az egy főre eső kutatás-fejlesztésre költött összeg – ebben a közép-európai térségben a cseh régiók vezetnek, annak ellenére hogy a legtöbb esetben alacsony az állami hozzájárulás szintje, azaz főként a magánszektor ráfordításai érvényesülnek.
