Segédmunkások és cselédek országa - ezt hagyja ránk a Fidesz

Az egymillió új munkahely céljának elérése érdekében a kormány Európa egyik legrugalmasabb munkaerejévé tenné a magyart, és a kis és közepes vállalatok előnyére differenciálná a Munka Törvénykönyvét - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által ma közzétett Magyar Munkatervből. Először jelent meg a 2015-ig elérendő 400 ezer új munkahely részletekbe menő előrejelzése. Ebből kiderül, jövőre az új munkahelyek 80 százalékát a közmunka adja, és a kormány által várt "fehéredés". 2015-re pedig minden három új munkahelyből csak egy lenne a nyílt munkaerőpiacon újonnan létrehozott állás.

A kormány eredetileg április 30-ára ígérte, de csak tegnap jelent meg a Magyar Munkaterv, amelynek dedikált célja, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez. A 80 oldalas anyag tartalmazza a következő öt évre szóló részletes foglalkoztatási prognózisokat, és az intézkedési terveket, amelyeknek jó része az elmúlt hónapokban egyesével már ismertté vált - adta hírül az

InfoRádió.

A 400 ezer munkahely nagy aránya közmunka

A kormánytól már tavaly elhangzott a vállalás, miszerint 2015-ig 400 ezer új munkahely jönne létre Magyarországon, és ezt a célszámot tartalmazza a konvergencia program is. A kormány részletes foglalkoztatási előrejelzését azonban most ismerhetjük meg először, a munkatervből.

Az NGM által számoltak szerint, ha a magyar gazdaságban az alappálya szerinti három százalékos növekedés valósul meg, akkor 2015-ig mintegy 292 ezer új munkahely jöhet létre ahhoz képest, hogy 2010-ben 3 millió 750 ezren dolgoztak. Ha viszont dinamikusabban nő a gazdaság, öt százalékkal, akkor a növekedés akár 463 ezer fő is lehet. A kormány által hangoztatott 400 ezres tervhez a kettő átlagából képzett középút áll legközelebb, amely szerint 377 ezren találnak vissza a munka világába.

80 százalék közmunkából

A 2011 és 2015 létrejövő munkahelyeket egyrészt a versenyszféra adja, de komoly szerepet kap a közmunka és a kormány által várt fehéredés. Az NGM szerint 2011-ben az új állások 60 százaléka a versenyszektorban teremtődik meg, de a 2012-től hatályos intézkedések (közmunka programok szélesebb indulása, munkanélküli ellátások 90 napra csökkentése) hatására a közfoglalkoztatásban, illetve a fehéredés által teremtett új munkahelyek aránya lényegesen megugrik.

Idén és jövőre az új munkahelyek túlnyomó része, 80 százaléka származna a két utóbbiból, a versenyszektor hozzájárulása az új munkahelyekhez 2014-ig mindössze 35 százalékig nő. Érdekes továbbá, hogy a versenyszféra hozzájárulása nem nő tovább az NGM előrejelzésében a gazdasági növekedés gyorsulásával. Mind az alappálya, mint a normatív pálya szerint 35 százalékot ad.

A versenyszférában létrejövő új munkahelyek jelentős aránya, 30 százaléka a feldolgozóiparban jön majd létre a következő öt évben - számol az NGM. A nagy- és kiskereskedelemben az új munkahelyek 20, az ingatlanszektorban az új munkahelyek 10 százaléka jöhet létre.

Emelt szintű kényszermunkát kínál a kormány

Szamárságnak nevezte a tegnap megjelent kormányzati közmunkaprogram tervet Tamás Pál szociológus a

Klubrádióban. Az egyik legnagyobb hiba, hogy ma nincs olyan közmunka, melyből át lehetne vezetni az igazi munkaerő-piacra. Szerinte az a kubikos közmunka, amit a dolgozó kapni fog az emelt szintű kényszermunka, amivel csak kiváltják a szociális segélyt. Ráadásul szerinte olyan kemény fizikai munkákról van szó, melyek elvégzéséhez olyan erőnlétre van szükség, amivel meg kell, hogy egye a családja elől a szociális segély helyett kapott ínség pénzt is, ezzel viszont az éhséget növeli a családban.

Mint mondta, ha rossz hatékonyságú, sokszor megalázó, de mégis csak a helyi környezetet javító munkára alkalmazzák az arra szoruló az embereket, akkor legalább otthon lakhatnak és nem összetákolt konténerekben, ahol feltehetően rossz egészségügyi körülmények között, felügyelet alatt kell lakniuk és esélyük sincs arra, hogy továbbléphessenek.

A legszegényebbek megszégyenítése

Berki Judit szociálpolitikus egyetértett Tamás Pállal. Szerinte érthetetlen, hogy miért ilyen kevés a fizetés, hiszen a kormány értékteremtő munkáról beszél. Az új közmunkaprogram a legszegényebbek megszégyenítése – tette hozzá. A pénz még az alapvető élelmiszerek megvásárlására sem elegendő, rezsire, utazásra, ruházatra pedig végképp nem futja majd. Az új közfoglalkoztatás viszont kedvez az uzsorásoknak, táptalaja a devianciának, és arra is alkalmas, hogy még jobban ráerősítsen a szegényekkel és a romákkal szembeni előítéletekre - írta a Roma Sajtóközpont.

Köllő János közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa szerint már sokszor elhangzott, hogy minden segélyezett dolgozzon, de a közfoglalkoztatás lehetőségével igen eltérő mértékben éltek eddig az önkormányzatok. Sok önkormányzat az alkalmazottainak egy részét (pl. a bölcsődei dadust, a karbantartót, stb.) közmunka keretében foglalkoztatta nyolc órában, mert így kevesebbe került. Az új rendelkezések azonban mind a munkaadó, mind a munkavállaló érdekeit sérthetik. Kutatások és adatok híján nem lehet megmondani, hogy csökken-e majd a közfoglalkoztatásban résztvevők jövedelme, akik többségükben eddig is fél munkaidőben fél bérért dolgoztak. Újdonság, hogy a munkanélküli járadék időtartamának rövidítése miatt számos középosztályi munkavállaló – szakmunkás, irodai dolgozó – jelenik meg a rendszerben, és ez konfliktusokat okozhat. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy az álláskeresők 15-20%-a három hónap alatt talál állást. Ha a segély ilyen rövid lesz, akkor sok képzett kérelmezővel kell számolni.

Köllő a Roma Sajtóközpontnak kifejtette: a világ más részein is létezik kötelező közmunka, de szerényebb méretekben. Nagy-Britannia és a skandináv országok programjai elsősorban a pályakezdőknek szólnak, akik több-kevesebb ideig a non-profit szektorban is dolgozhatnak. Az példátlan a fejlett világban, hogy több százezer ember végez alacsony termelékenységű közmunkát az adófizetők pénzéből. Sokba kerül közmunkával csökkenteni a szegénységet, és Argentínát leszámítva nem is törekszenek erre a világban. Ám az ottani tapasztalatok is azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatás nem segíti a visszatérést a valódi munkaerő-piacra.