Reformok helyett bűvészmutatványt sejtetett Matolcsy

A nem túl lelkes piaci reakciókat látva a jövő évi költségvetési terv után nem sokkal a kormány előállt középtávú fiskális elképzeléseivel is. A Matolcsy György által vázlatosan ismertetett koncepció konkrét szakmai háttere azonban alig volt több, mint annak a korábbi kijelentésnek, hogy húsz év múlva a magyar gazdaság teljesítménye meg fogja haladni az unió átlagát.

2010. november 8., 13:02

A kül- és belföldi szakértők körében csalódást keltő 2011-es büdzsével szemben az egyik fő kritika az volt, hogy az elvárt hiánycél rögzítésén túl semmi olyat nem tartalmaz, ami a Fidesz-kormány hosszabb távú gazdasági koncepcióját és stratégiai elképzelését tükrözné. Azt ugyanis senki nem vonta kétségbe, hogy a jövő évi, sőt vélhetően még a 2012-es költségvetés viszonylagos egyensúlya tartható lesz – hogy milyen módszerekkel és eszközökkel, az már más kérdés –, az azt követő időszak azonban már nehezen finanszírozhatóvá válik. Ennek fő oka, hogy a most meghirdetett adóváltozások nyomán 2013-ban becslések szerint a mostanihoz képest 700 milliárd forint fog hiányozni a büdzséből, miközben az adósságszolgálati terhek csaknem 5 milliárd euróval nőnek, köszönhetően elsősorban az IMF-hitel törlesztésének. Összességében tehát ezek miatt várhatóan 2000 milliárd (!) forinttal terhelődik a költségvetés egyenlege, és egyelőre nem látszik, honnan és miből pótolható ez.

Erre a logikus kérdésre igyekezett választ adni a gazdasági miniszter a múlt hét végén, amikor a határon túli magyar képviseletek értekezletén a 2015-ig terjedő időszak fiskális politikájáról beszélt. Rejtély, miért éppen ezt a fórumot választotta erre, talán éppen azért, mert ott nem kellett komoly szakmai vitára számítania, megelégedhetett a tőle megszokott nagyívű gondolatokkal és kellő megalapozottság nélküli állításokkal. Aki arra számított, hogy végre világos koncepciót hall a középtávú gazdaságfejlesztési stratégiáról, a fenntartható fejlődés érdekében teendő szerkezeti átalakításról, mindarról, ami közgazdaságilag alátámasztja az elhangzó vágyakat és számokat, ismét csalódhatott.

A miniszter által kifejtett alaptétel az volt, hogy a fellendülés a külpiacainkon gyorsabb lesz a korábban vártnál, így a magyar GDP is a 2013-15 közötti időszakban átlagosan évi 4-5 százalékkal nőhet. Nem is olyan régen még ugyanő főleg a belső piac húzóerejétől várta a lendületet, ahhoz képest a mostani kijelentése jóval közelebb áll a realitásokhoz. A gyorsuló növekedésből szerinte ezalatt a három év alatt mintegy ezer milliárd forintnyi többletforrás adódik, ami számszakilag nagyjából reálisnak mondható, feltéve, hogy a derűlátó GDP becslés helytálló. Matolcsynak optimizmusra adhatott okot, hogy a legfrissebb hazai makroadatok meghaladják az előzetes várakozásokat: az első 9 hónapban az ipari termelés több mint 10 százalékkal nőtt, a kivitel csaknem negyedével, a külkereskedelmi többlet pedig soha nem látott mértéket ért el. Mindezek nyomán elemzők szerint az idei GDP akár másfél százalékkal is meghaladhatja a tavalyit, ami jelentős eredmény a tervben szereplő 0,6 százalékhoz képest.

Az egyéb bevételi forrásokat illetően a miniszter nem bocsátkozott részletekbe, és a kiadási oldalról sem tudhattunk meg sokkal többet. Évi 6-800 milliárdos lefaragást helyezett kilátásba 2013-tól, egyrészt az olcsóbb állammal, másrészt az adósság csökkenésével, harmadrészt pedig a PPP-konstrukciók átalakításával magyarázva azt. Ami az elsőt illeti, arra valóban szükség van, de nem derült ki semmi abból, milyen lépéseket terveznek, talán majd később megtudjuk. Ami a második és harmadik pontot illeti, a kép már sokkal zavarosabb. Az adósságszolgálat nyilvánvalóan csak akkor csökkenhet, ha az állomány is csökken, ehhez viszont törleszteni vagy előtörleszteni kell, miközben újabb hiteleket nem veszünk fel.

Benzinár-eséssel indul a nyár második hónapja: a nagykereskedelmi árak látványosan csökkennek július 1-jétől. A csökkenés már kedden megjelenik a kutakon, és a szakértők szerint a tendencia akár tartós is lehet.