Betarthatatlan: sok helyen nem tudnak mit kezdeni a rabszolgatörvénnyel

A koronavírus-járvány olyan helyzetbe hozta az autógyárakat, hogy a kormánynak is kellemetlen lenne, ha élnének a rabszolgatörvényben rögzített lehetőséggel és visszafizettetnék a le nem dolgozott órákat a munkavállalókkal.

2021. október 18., 12:35

Szerző:

Visszatáncoltak az autóipari cégek attól, hogy dolgozóikkal fizettessék ki az alkatrészhiány miatt elmaradt munkaórákat, de az ágazat problémái nem oldódtak meg – írja a Népszava

Egyik nagy hazai autógyár sem árulta el, vállalatuknál hány ledolgozatlan munkaóra gyűlt fel az elmúlt másfél évben a járványhullámok, illetve az alkatrészhiány miatt akadozó, olykor teljesen szünetelő termelés miatt. Azt ugyanakkor mindegyikük jelezte, hogy a globális félvezetőhiány most is komoly nehézségeket okoz az alkatrészellátásban, s hogy ez mikor rendeződik, azt meg sem lehet jósolni. Ha az elkövetkező hónapokban nem tud teljes gőzzel beindulni a termelés, akkor hiába adna rá lehetőséget a kormány rabszolgatörvénye, a vállalatok nem tudják ledolgoztatni a hamarosan lejáró munkaidőkeretek végéig a kiesett munkaórákat. Ez nem csak a nagy gyártóknak okoz gondot, hanem a beszállítóiknak is, hiszen ha nincs mibe beépíteni a váltót vagy a kárpitot, akkor az ő munkájukra sincs szükség.

A lap információi szerint

a helyzet akkora veszteséget okoz az ágazatnak, hogy több cég Szijjártó Péter külgazdasági minisztert is megkereste már az ügyben.

Mint írják, tudomásuk szerint a hatályos szabályozás módosítását szeretnék elérni, hogy a ledolgozatlan munkaórákat – akár némi pluszdíjazás fejében – tovább görgethessék a következő munkaidőkeretre.

Voltak olyan próbálkozások is, hogy a dolgozókkal fizettessék ki a minuszórákat. Egy fémipari és egy műanyagipari cégnél, ahol szeptemberben járt le a munkaidőkeret, már le is vontak emiatt a dolgozók béréből egy részt. A következő 4-5 hónapban is így tettek volna, de – a Népszava múlt heti cikke és az annak nyomán éppen mától elinduló rendkívüli foglalkoztatás-felügyeleti célvizsgálat hatására – ettől visszatáncoltak. 

A Népszava emlékeztet rá, szakszervezeti vezetőktől arról kaptak jelzéseket, hogy a dolgozóknak rengeteg ledolgozatlan órája gyűlt össze: van, akinek 350 is, ami kéthavi munkaidőnek felel meg. Ezeket a cégek a munkavállalók tartozásaként tartják nyilván, ha pedig valóban behajtanák rajtuk, akkor 80-100 ezer forintot, de akár 600 ezer forintot kellene visszafizetniük. Mindez az utóbbi évek egyik legnagyobb tüntetéssorozatát kiváltó, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett 2018-as jogszabálymódosítás következménye. 

A kormánynak a választások közeledtével nyilván nem jönne jól egy újabb tüntetéssorozat, vélhetően ezért is jelentett be a Népszava cikkének megjelenése után pár nappal az innovációs tárca egy rendkívüli célvizsgálatot. Arra is ígéretet tettek, hogy egy „jogi értelmezési tájékoztatót” tesznek közzé a munkaidőkeret jogszerű alkalmazása, a munkabér elszámolások törvényessége érdekében.

A Népszava megkereste a nagy autógyárakat is. A Magyar Suzuki azt írta: a chiphiány miatt fellépett termeléskiesést a munkaidőkereten belül transzfernapok segítségével később pótolják. Az esztergomi gyárban a munkaidőkeret 2022. június 30-ig van érvényben, így szerintük van idő a ledolgozásra. Az előző munkaidőkeretet az idén áprilisban zárták le, és 19 napot kifizettek munkavégzés nélkül. Ha a jelenlegi munkaidőkeretben marad ledolgozatlan transzfer nap, azt a korábbihoz hasonlóan tervezik lezárni a dolgozók javára – hangsúlyozta a Magyar Suzuki.

Az Opel szentgotthárdi gyárában éves elszámolási időszakot alkalmaznak.

A tavalyi, járványhoz kapcsolódó mínusz órákat már visszadolgozták a munkavállalók, az idei év első felében pedig a gyár magas kapacitással tudott működni

– közölte a cég. Az alkatrészhiány miatt hosszabb, egybefüggő leállás nem volt, és ilyet nem is terveznek, kieső műszakokra viszont van példa. Ha az ekkor keletkezett mínuszórákat nem sikerül az adott időszakon belül visszadolgozni, akkor azok a törvényi szabályoknak megfelelően lejárnak, a vállalat elveszíti ezt a megelőlegezett munkaidőt – szögezte le az Opel.

Az Audi Hungaria is azt közölte: a kiegyenlítési tartam végén a mínusz órák megszűnnek a dolgozók időszámláján. A győri vállalat ebben az esetben sem csökkenti a munkavállalók bérét, és ezek a mínusz órák nem kerülnek át a dolgozók következő elszámolási időszakra vonatkozó időszámlájára sem.

A kecskeméti Mercedes gyárban a hatályos munkaidőkeret egy évre, az év végéig szól. A vállalat hangsúlyozta: nem áll szándékában, hogy a felgyülemlett mínuszórák ügyében pénzbeli visszafizetést követeljen munkavállalóitól. Kivételt a törvényben szabályozott esetek jelentenek, vagyis „a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti esetleges megszűnése során a munkaidőszámlával való elszámolás” – írták. Jelezték: a vállalat vezetése egyeztetéseket kezdeményez a szakszervezetekkel, hogy megvitassák a mínuszórák esetleges csökkentésének vagy átcsoportosításának lehetőségeit.

(Tüntetés a rabszolgatörvény ellen 2018 decemberében. Fotó: Merész Márton/168)