Quaestor-ügy: így nyúlnak a szálak a kormányig és az MNB-ig

Miközben Orbán Viktor szerint a Quaestor-botrányban nincs vesztegetni való idő, és meg kell akadályozni a vagyonkimentést, Rogán Antal pedig a felelősök megbüntetéséről szónokol, a valóságban mindeddig ennek pontosan az ellenkezője történt. A 300 milliárdosra becsült kár ellenére a felügyeleti szervek és a rendőrség nemhogy azonnali lépéseket tettek volna a nyomok eltüntetése ellen, a még esetleg létező vagyon megóvására és a nyilvánvalóan gyanúsítható felelősök őrizetbe vételére, de éppenséggel időt és lehetőséget adtak az újabb manipulációkra.

Teljességgel érthetetlen, hogy Tarsoly Csabát, a cégcsoport fő tulajdonosát őrizetbe sem vették, sőt ki sem hallgatták. Néhány éve egyes szocialista politikusokat néhány tíz- vagy százmilliós – azóta speciel megbukott – vádakkal azonnal látványosan bilincsben vittek el, most viszont érintetlenül hagyták Tarsolyt, aki élt is ezzel a lehetőséggel. Egy héttel a botrány kitörése után, március 16-án közgyűlést tarthatott, ahol a központi céget a tulajdonosai átadták a kötvénykibocsátást végző leányvállalatnak, formális 57 milliárd forintért cserébe. Ennek nyomán a kárt szenvedett kötvényvásárlók egy kiüresedett céget perelhetnek, amely ráadásul a központi Quaestor vagyonából is – mivel annak tulajdonosa – csak utolsóként részesülhet.

Történt ennél cifrább döntés is. Az eddigi igazgatóság helyét egy új vezérigazgató vette át, aki egy tápiószecsői, a hírek szerint börtönviselt közmunkás. Most jön a slusszpoén: mindez az MNB által kirendelt felügyeleti biztos szeme előtt zajlott, sőt ő maga hitelesítette aláírásával március 9-én az öncsőd bejelentését, de a csődeljárás ténylegesen csak 19-én indult meg! A csődvédelem tíznapos késése tette lehetővé Tarsolyék machinációját, amely roppantul emlékeztet az azóta sem tisztázott Kaya Ibrahim- és Joszip Tot-ügyekre az egykori Fidesz-közeli cégek kapcsán.

Nem ez az egyetlen felettébb gyanús és az MNB közvetlen felelősségét felvető fejlemény az ügyben. Összesen 300 milliárd forintnyi kárról beszélnek, ebből 150 milliárd a fiktív kötvénykibocsátás. Nyilvánvaló, hogy ez nem az utóbbi néhány hónapban jött össze, hanem több évre visszanyúló csalássorozatról van szó. Ennek ellenére az MNB tavaly novemberben még engedélyt adott 70 milliárd forintnyi új kötvény kibocsátására, és ebben az sem zavarta, hogy a kibocsátó alcég alaptőkéje 12 millió (!!!) forint. A hab a tortán az, hogy a Quaestor-ügy vizsgálatát most az az MNB-alelnök irányítja, aki a kötvénykibocsátást engedélyezte. Biztos teljesen elfogulatlan vizsgálatra számíthatunk, akárcsak a NAV-os korrupció dolgában, ahol a szintén gyanúba hozott elnöknő maga állapíthatta meg, hogy minden rendben van. Mindez a Fidesz parlamenti frakciója és a kormány asszisztálásával...

Ha már a kormánynál tartunk: nem találunk még egy brókercéget, amely annyi kormánytámogatást kapott volna, mint a Quaestor. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy Tarsoly Csaba mint nagy focikedvelő, sőt klubtulajdonos több fideszes vezetővel jó kapcsolatokat ápolt, amit számos hivatalos és közvetlenebb fotó is tanúsít. Különösen a külügyi és külgazdasági vezetéshez fűzhették bizalmi szálak, mivel az isztambuli és moszkvai kereskedelmi kirendeltséget is Quaestor-érdekeltségek üzemeltették, sőt az utóbbi helyen a vízumirodát is, aminek működése kapcsán jelenleg rendőri eljárás folyik visszaélések gyanújával.

Ez még csekélység ahhoz képest, hogy az államháztartási törvény tiltását figyelmen kívül hagyva a KÜM-höz tartozó állami cégek, például az Eximbank, a Mehib és a Nemzeti Kereskedőház hírek szerint összesen 22 milliárd forintot tartott a Quaestornál a számukra kötelező kincstár helyett. Ez a nyilvánvaló törvénysértés senkit sem zavart addig, amíg ki nem tört a botrány, akkor viszont a bejelentés előtt hirtelen elhoztak minden pénzt a kínossá vált és bedőlt partnertől. Szijjártóék tagadják, hogy bennfentes információt kaptak volna a csődhelyzetről, pedig a körülmények erre utalnak: nem életszerű, hogy hirtelen a fejükhöz kaptak, nincs biztonságban az adófizetők pénze, és néhány órával sikerült megelőzniük a külügyes vezetők felelősségét egyértelműen bizonyító veszteséget. Ennek kapcsán különös fejlemény, hogy a KÜM befektetéseit irányító ember két hete váratlanul elhunyt, belső pletykák szerint öngyilkos lett, holott éppen most utazott volna ki nagykövetnek...

A kormányig és az MNB-ig nyúló szálakról szó sem esik a fideszes kommunikációban, annál több a demagóg szólam a brókerek megregulázásáról. Spártai szigorúságot ígérnek a szabályozásban, ebből egyelőre az a kutyafuttában született törvényjavaslat látszik, amely lehetővé tenné a károkért felelősséggel gyanúsíthatók – tulajdonosok, vezetők, igazgatósági és FB-tagok, könyvvizsgálók – magánvagyonának zárolását, sőt kártalanításra való felhasználását, anélkül hogy a gyanú beigazolódna és bírósági döntés születne erről.

Az indok erre a jogállami kereteken túllépő és alkotmányellenesnek látszó javaslatra az, hogy ezzel meg akarják akadályozni a vagyonok kimentését. A szándék nemes, de a módszer több mint kétséges: a vagyonok zárolása, illetve felügyelet alá helyezése még rendben is van, de a gyanú bizonyítása nélkül azok felhasználása, azaz elvétele elképesztő ötlet. Álságosnak is látszik annak fényében, hogy a nagy kardcsörtetés ellenére a Quaestor-ügyben éppen furcsa késlekedést láthatunk az intézkedésekben mind az MNB, mind a rendőrség és az ügyészség részéről, lásd a ki sem hallgatott és szabadon ténykedő Tarsolyt, valamint ennek nyomán az említett botrányos közgyűlési döntéseket.