Putyin lefújta a Déli Áramlat-projektet
Oroszország a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását, ezért az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé irányítják – jelentette be hétfőn Ankarában tartott sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin orosz elnök. A magyar kormány nem kevés konfrontációt vállalt fel, hogy az orosz vezetékprojekt ügyét előremozdítsák az EU-ban, úgy tűnik, hiába.
„Figyelembe véve azt, hogy mindeddig nem kaptunk engedélyt Bulgáriától, úgy tartjuk, hogy Oroszország ilyen körülmények között nem képes folytatni az adott projekt megvalósítását, vagyis e gázvezetékrendszernek a Fekete-tengerben való kiépítését... Nem kezdhetjük el az építést a tenger alatt mindaddig, amíg nem kapjuk meg ehhez Bulgária jóváhagyását” – szögezte le az orosz elnök. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy megépítik a vezetéket a bolgár partokig, és ott meg is állnak – tette hozzá.
Gazprom: a projektet lezárták
A Déli Áramlat beruházásért felelős Gazprom orosz állami energetikai cég az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a projektet lezárták.
A Gazprom egy képviselője egy hete még úgy nyilatkozott, hogy december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat építése. Az orosz gázt Ukrajna elkerülésével Európa több országába, így Magyarországra is eljuttató vezetékrendszeren az akkori tervek szerint 2015 végén indulhattak volna meg a szállítások. Teljes kapacitása évi 63 milliárd köbméter földgáz lett volna.
Vlagyimir Putyin az Európai Unió ellenkezésével indokolta a projekt meghiúsulását, és azt ígérte, Moszkva a jövőben Európa helyett más felvevőpiacokat fog előnyben részesíteni.
Az Európai Bizottság elsősorban azért kifogásolta a projektet, mert uniós szabályokba ütközik, hogy a Gazprom nemcsak a vezeték üzemeltetője lett volna, hanem kizárólagos szállítási jogot is birtokolni akart a Déli Áramlatra vonatkozóan.
„Az a véleményünk, hogy az Európai Bizottság álláspontja nem volt konstruktív. Ha Európa nem akarja megvalósítani (a Déli Áramlat projektjét), akkor nem lesz megvalósítva” – fogalmazott Putyin, hangsúlyozva: a gázvezeték megépítésének a munkálataihoz Oroszországban már minden készen állt. „Energiahordozóinkat a világ más régióiba irányítjuk át, és meggyorsítjuk a cseppfolyós földgázra vonatkozó projektjeink valóra váltását” – tette hozzá.
Az orosz elnök szerint ez az átirányítás korántsem szolgálja Európa gazdasági érdekeit, hiszen Európának nélkülöznie kell majd az említett gázvezetéken szállítani tervezett energiahordozókat. Putyin az tanácsolta Bulgáriának, kérjen kártérítést az Európai Bizottságtól az elmaradt haszonért. Bulgária közvetlen bevételei a tervezett gázszállításoknak köszönhetően legalább 400 millió eurót tettek volna ki évente.
Hiába törleszkedtünk Putyinhoz
A paksi szerződéssel, az illiberális állam meghirdetésével, az oroszellenes szankciók elutasításával, az ukrán földgázszállítás leállításával, majd a Déli Áramlat felkarolásával a magyar fél aggodalmat keltett az uniós és NATO-szövetségesek körében. Ezek a lépések, az ukrán válsággal a háttérben, kiemelték a négy éve kezdődött távolodást.
Orbán egy beszédben azt fejtegette, hogy a magyar fél nem adja be a derekát a nyugati nyomással szemben a Déli Áramlat ügyében. Úgy fogalmazott, hogy nem felel meg a nemzeti érdeknek, ha bármi elvágja az országot a természeti erőforrásoktól.
Orbán Viktor kitartóan támogatta a Gazprom terveit. November közepén Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a Reuters hírügynökségnek azt mondta: Magyarország jövőre megkezdené a Déli Áramlat gázvezeték építését a saját területén annak ellenére, hogy azt ellenzi az Európai Unió és az Egyesült Államok. Az EB válaszul közölte, hogy megvizsgálják a magyarok által hozott törvényeket, amelyek megkönnyítik a Gazprom beruházását.
Moszkva kész együttműködni Ankarával
Putyin azt is bejelentette, hogy Moszkva kész együttműködni Ankarával egy Európát ellátó földgázelosztó-központ létrehozása érdekében. A török–görög határon létrehozandó elosztó ellensúlyozná a Déli Áramlat meghiúsulását – mondta Putyin.
Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója ezzel kapcsolatban közölte, hogy a Törökországba irányuló új gázvezeték számára ugyanaz lesz a kiindulópont, amely a Déli Áramlat számára szolgált volna. A Gazprom-vezér szerint az új, Törökországba irányuló tengeri gázvezetéken keresztül évente 63 milliárd köbméter haladhat majd át, ebből 14 milliárd köbméter közvetlenül Törökország igényeinek a kielégítésére szolgálna, a fennmaradó mennyiséget a török–görög határra irányítják.
