Pénzre váltott tudás
Szakértők állítják: bár a honi társadalom pénzügyi szemléletformálása nem megy egyik napról a másikra, az új pénzügyi kultúra kialakításához elengedhetetlen a fiatalabb korosztályok ezzel kapcsolatos tudásának a megalapozása. Felmérések szerint maguk a diákok is úgy gondolják: a pénzügyi ismereteknek az öt legfontosabb tantárgy közé kellene kerülniük. Újabb kutatások azt is mutatják: az ifjabb nemzedékek – szemben az idősebbekkel – már kevésbé várják az állam gyámkodását. KECSKÉS ÁGNES írása.
A 18–23 éves fiataloknak – szűkös anyagi lehetőségeik miatt – nincs miből érdemben megtakarítaniuk, hiszen többségüknek igazából még el sem indult a pályája. Ez is kiderül abból a reprezentatív kutatásból, amelyet az Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt., az OTP Bank megbízásából készített a 18 és 70 év közöttiek körében. Az átfogó vizsgálat során bankszámlával rendelkezőket kérdeztek, s összehasonlították az ifjabb és idősebb generációk véleményét az öngondoskodásról, a takarékosságról, a pénzügyi tervezésről is.
A kutatás egyik lényeges megállapítása: a fiatal felnőttek ma már pozitívabban viszonyulnak az öngondoskodáshoz, amelyhez az önállóságot, az önbecsülést és a felelősségteljes magatartást is sorolják. A megkérdezett 18–23 esztendősek közül – szemben szüleik vagy nagyszüleik nemzedékével – kevesebben vélték úgy, hogy kényszerűség az öngondoskodás, amelyre pusztán azért van szükség, mert az állam cserbenhagyja polgárait. Persze – érthető módon – mégis leginkább a középkorúakra jellemző a gyakorlati öngondoskodás.
Az Ipsos felmérésében részt vevő ifjak az öngondoskodás kapcsán a tanulást tartották a legfontosabbnak – az értékek szintjén éppúgy, mint a gyakorlatban. Minden harmadik fiatal válaszolta azt, hogy van hosszú távú megtakarítási célja. Pénzügyi tervet viszont csak elvétve készítenek, s pénzügyi szakemberhez is ritkábban fordulnak tanácsért, mint az idősebbek.
A vizsgálat azt is mutatta: bár a honi fiatal felnőttek kétharmadának nincs megtakarítása, hatvan százalékuk tervezi, hogy valamiképpen biztosan belekezd pénzügyi öngondoskodásba.
– Kétségtelen: a 18–23 éves generációnak erősebb az öngondoskodási hajlandósága, és kevésbé számít az állam gyámságára. Ám arra egyelőre nincs kutatással alátámasztott válasz, mennyire befolyásolja szemléletüket akár az oktatás, akár a jelenlegi gazdasági helyzet. Annyi bizonyos: ez a korosztály a rendszerváltás éveiben, illetve utána született. Tehát már a piacgazdaságban nőttek fel, közvetlen tapasztalataik is mások, mint a korábbi nemzedékekéi – fogalmaz Závecz Tibor, az Ipsos Zrt. véleménykutatási igazgatója.
Hozzáteszi: a 18–23 esztendősek ugyanolyan fontosnak tartják, hogy gondtalan öregkort biztosítsanak maguknak, mint az idősebbek. Csakhogy az ifjabbak – életkorukból adódóan – közelebbi célokra koncentrálnak, például lakás- vagy autóvásárlásra. Viszont hasonlóan kiszámíthatatlannak érzik jövőjüket, mint az idősebb generációk.
Más kutatások arra is felhívják a figyelmet: noha a fiatalabb nemzedékek általában tisztában vannak azzal, hogy jövőjük aktív alakításához gazdasági és pénzügyi ismeret is szükséges, az ezzel kapcsolatos tudásuk még mindig igencsak hiányos. Ha bizonyos pénzügyi fogalmakról esetleg már hallottak is, nem tudják őket pontosan értelmezni. Ami nem meglepő, hiszen többnyire a szülők és a nagyszülők is nehezen igazodnak el a szakkifejezések – például: THM, betéti kamat, deviza, valuta, lízing, hitelkártya – között.
– Aggasztó, de nem meglepő, milyen minimális pénzügyi ismereteik vannak a magyaroknak. Nemcsak a rendszerváltás előtt, hanem az elmúlt húsz évben is tömegével kerültek ki diákok a közoktatásból úgy, hogy az iskolában a legalapvetőbb szinten sem hallottak a pénzügyi fogalmakról. Pedig ezek nélkül piacgazdaságban nehéz boldogulni, megalapozottan dönteni – említi Szűcs Tamás, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) szaktanára.
Mindenesetre a közgazdász tanárok és pénzügyi szakemberek már csaknem két évtizede sürgetik a gazdasági-pénzügyi ismeretek tanítását a középiskolákban. Hosszas szakmai egyeztetések után 2007-ben a Nemzeti alaptanterv (NAT) által megfogalmazott kompetenciák közé ugyan bekerültek az általános gazdasági-pénzügyi ismeretek, de ez önmagában nem eredményezett lényegi áttörést a gazdasági-pénzügyi oktatás terén.
