Óvatosan a karácsonyi hitelekkel!

A pénzügyi fogyasztóvédelem feladatát ellátó MNB kiemelte, érdemes megfontolni, hogy tényleg szükség van-e a hitelfelvételre (vagy a beszerzések például családi kölcsönből is megoldhatók), s ha igen, melyik hitelfajta a legkedvezőbb. A fogyasztási hitelek törlesztése évekig is elnyúlhat, a nem teljesítés pedig akár vagyontárgyak elvesztéséhez is vezethet.

Az át nem gondolt hitelfelvételtől 14 napon belül díjmentesen és indoklás nélküli el lehet állni. Az elállás a hitelhez kapcsolódó (például biztosítási vagy egyéb szolgáltatásra vonatkozó) szerződést is felbontja.

Fotó: Negativespace.co

Amennyiben a hitelösszeget folyósították, a hitelszerződés 14 napon belül díjmentesen felmondható, ilyen esetben ugyanakkor a hitel összege legkésőbb 30 napon belül, az adott időszakra megállapított időarányos hitelkamattal együtt fizetendő vissza. A hitelszerződéstől való elállás (felmondás) a megvásárolt termékre megkötött szerződést nem érinti, ez utóbbival összefüggésben az egyéb, nem pénzügyi jellegű jogszabályok alapján fennálló elállási (felmondási) jog gyakorolható.

A fogyasztási hitelek egy évre vetített, tőkén felül fizetendő kamatát, egyéb költségeit a teljes hiteldíjmutató (thm) tartalmazza. Egyes – gyakran magas – nem szerződésszerű teljesítéshez kötődő költségek (például késedelmi kamat, futamidő-hosszabbítás – prolongáció – díja) értelemszerűen nem részei a thm-nek. Célszerű átgondolni, hogy biztosan fizethetők-e majd határidőben a törlesztőrészletek. Késedelem esetén ugyanis a szerződéses kamatnál jellemzően lényegesen magasabb késedelmi kamatot is ki kell majd fizetni, ami további nehézséget okozhat.

A „gyorskölcsönökhöz” gyakran választható olyan kényelmi szolgáltatás, amely például a szerződéskötés és a törlesztés teljes körű otthoni ügyintézését teszi lehetővé, ám ennek díját szintén nem számítják bele a thm-be, miközben az a visszafizetendő összeget akár meg is duplázhatja. A szerződés megkötése előtt ezért nagyon fontos a thm-en kívüli költségek mértékéről, összegéről is alaposan tájékozódni.

A kamatok, törlesztőrészletek, egyéb díjak – különösen heti törlesztés esetén – önmagukban nem feltétlenül nagy összegek, azonban összeadódva már jelentős többletköltséget jelenthetnek a háztartásoknak.

Mi az a kiterjesztett termékgarancia és mit kell tudni róla?

A kereskedők nagyobb értékű, új műszaki és elektronikai készülékek vásárlásánál gyakran kínálnak a termék mellé (a kötelező szavatosság és jótállás körét és idejét kibővítő) úgynevezett kiterjesztett garanciabiztosítást vagy termékbiztosítást. Érdemes tudni, hogy mindkét szolgáltatás mögött jellemzően egy speciális biztosítási konstrukció áll, amelyet a kereskedő kizárólag a biztosító társaság – jegybanki nyilvántartásban szereplő – ügynökeként nyújthat a vásárlóknak.

Egyre jellemzőbb ugyanakkor az is, hogy az ilyen típusú biztosítást – csoportos biztosítási konstrukció keretében – maga a kereskedő köti meg a biztosítóval, és ehhez csatlakozik biztosítottként a terméket megvásárló fogyasztó. A biztosítási díjat ilyen esetben közvetlenül a kereskedő részére kell megfizetni.

A kiterjesztett garanciabiztosításnál a biztosító (szerződéstől függően általában egy–négy évig) a gyári hibából eredő károkat téríti meg, míg a termékbiztosítás az előre nem látható külső fizikai események (például tűzeset, vihar) miatti meghibásodásra (például törés, sérülés) nyújt fedezetet. A biztosítási szerződéseken (vagy a felek megegyezésén) alapuló „garancia”, valamint a jogszabály által előírt kötelező jótállás és szavatosság feltételei akár jelentősen eltérhetnek egymástól. A biztosítási szerződések jellemzően tartalmaznak olyan eseteket (mentesülés, kizárt kockázat), amelyeknél a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket és önrészvállalást is rögzíthetnek. A biztosítók emellett az ügyfelektől szigorú kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettséget is elvárhatnak.

A biztosítási szerződés megkötését megelőzően ragaszkodni kell ahhoz, hogy a biztosítással összefüggésben minden felmerülő kérdésre kimerítő választ kapjon a vásárló. Különösen arra, hogy mely eseményekre terjed ki és melyekre nem terjed ki a biztosítás, illetve milyen szabályok vonatkoznak az önrészre. Fontos információ továbbá, hogy csoportos biztosításhoz való csatlakozással vagy közvetlenül a biztosítóval történő szerződéskötéssel jön-e létre a biztosítási védelem. A szóbeli tájékoztatás mellett ragaszkodni kell írásos tájékoztató anyag átadásához is.

Az MNB a Tudatos ünnepek kommunikációs kampánnyal a fogyasztók felelős és körültekintő hitelfelvételét támogatja az év végén is. Ennek keretében a jegybank Karácsonyi pénzügyeink címmel önálló oldalt hozott létre fogyasztóvédelmi honlapján, továbbá pénzügyi navigátorfüzetet jelentetett meg a várható kiadások felelős megtervezéséről és a fogyasztási hitelek kockázatairól. Az MNB Facebook-oldalán is tájékoztatja az olvasókat a témával kapcsolatos főbb tudnivalókról, Háztartási költségvetés-kalkulátorával és Hitel- és lízingválasztó applikációjával pedig segít a kiadások megtervezésében, valamint a piacon elérhető fogyasztási hitelek összehasonlításában.