Oszkó: „Nevetséges, hogy még mindig ránk mutogatnak”

A rögzített frankárfolyam helyett a meghosszabbított futamidő jobb megoldást jelentene a devizahitelesek problémáira – mondta Oszkó Péter a

Klubrádióban.

A jelenlegi svájcifrank-árfolyam annyira ijesztő, hogy egy bank által felajánlott sima futamidő-hosszabbításnak több értelme van, mint a kormány által nyújtott fixált árfolyamnak, abban az esetben, ha képes ezt tovább fizetni az adós. A fixált árfolyam ugyanis a későbbiekben jóval nagyobb terhet ró a hitelesekre, mint ha eloszlatja az adósságát mondjuk 20 évre – mondta a volt pénzügyér.

Oszkó szerint a kormánynak nincs képessége a válsághoz való alkalmazkodáshoz, a korrigáláshoz. Az egykulcsos adó helyett sokkal fontosabb lenne a járulékcsökkentés, és évi 15 millió forintos jövedelemig kellene egy kulccsal adózni, efölött maradhatna a több kulcs. A kormány egykulcsos adója plusz 300 milliárdba került, ebből pedig szerinte egy 5 százalékos tb-járulékcsökkentés kijött volna. "Hátradőlhettünk volna, az egykulcsos adóból visszahátrálni azonban sokkal nehezebb lesz" - mondta Oszkó Péter.

A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere szerint két gyengesége van Magyarországnak: az egyik a külső adósságállomány, a másik a gazdaságpolitika. Szerinte az, hogy a svájci frank ilyen könnyen fejre tudja állítani az országot, nagyrészt annak tudható be, hogy az adósságunk finanszírozása többnyire külföldi pénzügyi befektetők segítségével történik, miközben az elmúlt egy évben kiszámíthatatlan, nem jól átgondolt, nem logikus gazdasági pályát jár be az ország, autoriter irányítással. Számos intézkedésről pedig bebizonyosodott, hogy inkább negatív, mint pozitív hatásai vannak.

A volt pénzügyminiszter kijelentette: az elmúlt 8-9 évben takarékoskodta össze azt az ország, amiből a Fidesz az elmúlt egy évben hozott adósságnövelő intézkedéseit takargatja. „Buta blöffnek” nevezte, ha beveszik a választók a Fidesztől, hogy az előző kormány felelős az ország jelenlegi állapotáért. „Nevetséges, hogy még mindig ránk mutogatnak, mikor már jóval több idejük lett volna jó intézkedéseket hozni, mint a Bajnai-kormánynak. A hitelek egyre nőnek, az adórendszerrel a lakosság többsége rosszabbul járt. Miért lenne ez jó az embereknek?” – tette fel a kérdést Oszkó Péter.

A Financial Times magyar esetpéldája

A Financial Times cikkében egy magyar esetpéldán keresztül mutatja meg, mit jelent egy svájci frankban eladósodott jelzáloghiteles számára a frank erősödése: törlesztőrészlete 40 százalékkal emelkedett. A cikk szerint az erős svájci frank azonban nem csak Magyarországon, hanem Lengyelországban is komoly problémákat okoz.

Az egész magyar gazdaságot rendkívüli csapásként éri a szárnyaló svájci frank – kezdte szerdai bejegyzését a

The Wall Street Journal blogjánGulyás Veronika. Szerdán a frank 273 forintig kúszott, felőrölve ezzel a jelzáloghiteles háztartásokat és az önkormányzatokat. A szerte a világban megnövő aggodalmak közepette különösen fájdalmasan érinti ez a hullám a kicsi és nyitott magyar gazdaságot – jegyezte meg Gulyás. A publicista kiemelte: az országot, amely éppen most tett lépéseket a növekedés gyorsítására és az adósság csökkentésére, ismét külső tényezők hálója ejtette rabul annak ellenére, hogy a kormányzati oldal felől erőfeszítések történtek egy szigorú költségvetési politika betartására és a hosszútávú finanszírozhatóság biztosítására. Nagy a nyomás a kormányon, hogy foglalkozzon a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmakkal és a gazdasági növekedéssel, a mozgástér azonban nagyon szűk. „Az MNB lehetőségei
viszonylag korlátozottak ebben a helyzetben és bizonyos mértékben a gazdaságpolitikától függ, vajon lesz-e (sikeres) összehangolt lépés a frank ellen” – nyilatkozta a BNP Paribas. A piac szerint a jegybank nem fog beavatkozni, különösen ameddig az euró-forint árfolyam még „szelíd”.

„A Monetáris Tanács továbbra is úgy véli, hogy a jelenlegi 6 százalékos alapkamat hosszú távú változatlanul tartása biztosíthatja a 3 százalékos inflációs pénzügypolitikai szintet” – idézett Simon Zoltán a

Bloombergen megjelent írásábanaz MNB honlapján most közzétett előző Monetáris Tanács ülésről készült jegyzőkönyvből. A döntéshozók szerint több „csatorna” „ellentmondásosan” ugyan, de hatással lehet a kamatpolitikára: az egyik az erősebb svájci frank, amely csökkenti a vásárlőerőt, így lassítja az inflációt; a másik az európai adósságválság, amely emeli a magyar eszközállomány kockázatait, gyengítve a forintot, amely magasabb kamatot tesz szükségessé.

A Bloomberg szerdán arról is beszámolt rövidhírben, hogy a magyar BUX nyolcadik napja zuhan.

A frank ámokfutása: mit tervez a svájci jegybank?

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) számos olyan intézkedést mérlegel, amely hozzájárulhat a frank erősödésének megállításához, és nem zárhatók ki az olyan lépések, amelyek közvetlenül befolyásolják a frank árfolyamát – mondta Thomas Jordan, az SNB monetáris tanácsának tagja a svájci Tages Anzeiger napilapnak adott interjúban.

A lap csütörtöki számában közölt írás szerint a jegybanki szakember úgy fogalmazott: "Feltéve, hogy összeegyeztethetőek a hosszú távú árstabilitással, az olyan ideiglenes intézkedések is hozzátartoznak eszköztárunkhoz, amelyek közvetlenül befolyásolják a frank árfolyamát".

A frank az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a legfontosabb nemzetközi devizákkal szemben. Egy hónap alatt 1,1673 frankról 1,0382 frankra süllyedt az euró árfolyama (-11,06 százalék). A frank forint árfolyama pedig július 4-i, kéthavi mélypontja óta 213,46 forintról 266,15 forintra nőtt (+24,68 százalék).

Az alpesi fizetőeszköz erősödésének gyengítése érdekében a svájci jegybank az elmúlt másfél hétben számos intézkedést jelentett be, így csökkentette irányadó kamatcélját, növelte a piaci likviditást, illetve egyes esetekben - kereskedők szerint - közvetlen devizapiaci intervenciót hajtott végre.

Jordan a lapnak elmondta, hogy a lépések hatékonynak bizonyultak, a kamatszintek azonnal reagáltak a monetáris politika változásaira. "Már negatív kamatszinteket látunk a bankközi piacon a rövid lejáratú ügyletekre. Lépéseink túlzott franklikviditást eredményeznek, amelynek köszönhetően kevésbé vonzó befektetéssé vált a frank" - állapította meg a közgazdász, aki további likviditásnövelést sem zárt ki.