Orbánt figyelmezteti a fél világ

Orbán különös modora Magyarországon címmel szerkesztőségi kommentárban foglalkozott a Le Monde című mértékadó francia napilap kedden Magyarországnak az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásaival. A francia újság, mint az MTI idézi úgy látja, Orbán Viktor "leplezetlenül sértő fesztelenséggel" viselkedik a hitelezőivel szemben. Az írás említi, hogy a magyar miniszterelnök úgy döntött, elmegy Dél-Afrikába megtekinteni a labdarúgó világbajnokság néhány mérkőzését. Az IMF küldöttsége nehezen kapott számokat és világos válaszokat, s dolgavégezetlenül tért vissza Washingtonba − fűzte hozzá a lap.

A párizsi újság szerint a vita középpontjában az áll, hogy a Fidesz az áprilisi (országgyűlési) választási kampányban adócsökkentésekre tett ígéretet, amit az IMF rosszul időzített lépésnek tart. A cikk kitért arra is, hogy Orbán Viktor saját embereit akarja a gazdaság és a pénzügyek ellenőrzése szempontjából kulcsfontosságú tisztségekbe ültetni, s lemondásra akarja szorítani Simor András jegybankelnököt. Orbán Viktor a számvevőszék élére egyik hívét, Domokos László Fidesz-képviselőt neveztette ki, aki nem felel meg a magyar törvények által megkövetelt pártatlansági kritériumoknak.

A Le Monde szerint Orbán Viktor „Fideszállamot” akar Magyarországra erőltetni. A párt a közigazgatásban hajtóvadászatot folytat az előző rendszer magas rangú tisztségviselői ellen. Hozzátette, hogy Orbán „előírta”: minden középületben függesszék ki a Nemzeti Egyetértés Nyilatkozatát, amelyet az újság egyfajta pártkiáltványnak minősített.

„Elfogadható-e ez egy olyan ország részéről, amely januártól az Európai Unió soros elnöki tisztségét tölti be? Emlékeztetni kell Orbánt arra, hogy Magyarország olyan klubnak a tagja, amelynek megvannak a (maga) követelményei” − zárta írását a Le Monde.

Aki tudni akarja, hogy miként válhat a pénzpiacok spekulációinak célpontjává, annak tanulmányoznia kellene a magyar kormány magatartását – így vélekedett a Financial Times Deutschland. Az újság szerint Orbán Viktor csapata teljesen szükségtelenül lépett a viszály útjára a Nemzetközi Valutaalappal és ezáltal elbizonytalanította a befektetőket.

A lap szerint Orbán és kormánya veszélyes játékba kezdett, és hozzáfűzte: a magyar kormány azt hiszi, hogy befelé másképpen kommunikálhat, mint kifelé. A Fidesz áprilisban a többi között az adócsökkentések ígéretével nyerte meg a választásokat. Ehhez viszont szükségesé vált az addig kormányzó szocialisták szigorú takarékossági irányvonalának felpuhítása, írj a német lap.

A választások óta a kormány arra törekszik, hogy minél sötétebbre fesse a helyzetet, és ily módon igazolja a szavazók számára, hogy mégsem kerülhet sor könnyítésekre. Már június elején a kormányszóvivő meglepetést okozott azzal a kijelentésével, hogy nem túlzás az ország lehetséges fizetésképtelenségéről beszélni. Amit befelé a „vér és veríték, illetve a könnyek” jelzésének gondoltak, kifelé megsemmisítően hatott és az amúgy is ideges piacok figyelmét a kis országra terelte. Azóta a kormány váltakozva hol megnyugtató szavakat használ, hol pedig összeomlásról beszél.

A másik üzleti napilap, idézi szintén a távirati iroda a Handelsblatt kommentárját, úgy véli, a tárgyalások felfüggesztésével a nemzetközi hitelezők nem véletlenül választották Magyarországot arra a célra, hogy példát statuáljanak. A helyzet ugyanis bámulatra méltóan egyértelmű, és nem csupán azért, mert az ország lehetőségei felett él, és ugyanakkor saját valutával rendelkezik, amely nyomás alá helyezhető anélkül, hogy egy egész valutarendszert – mint például az eurót – tartósan magával rántsa. Az ország elég nagy ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, és elég kicsi ahhoz, hogy a válság esetén ne váltson ki dominóhatást. Magyarország ezáltal ideális példa arra, hogy a mai világ „Görögországait és Portugáliáit” figyelmeztessék: a takarékosságot nem lehet félvállról venni. A lap szerint a hitelezők Magyarországot egy megbánásra nem hajlandó bűnözőként, elrettentés céljából kívánják a nyilvánosság előtt „karanténba zárni”.

A Handelsblatt szerint ez az eljárás ugyanakkor meglehetősen merész, ugyanis még a kiismerhető és pénzpolitikailag független Magyarország is robbanóanyagot jelenthet Európa számára. A lap utal arra, hogy az osztrák bankok az ország legnagyobb hitelezői közé tartoznak, és amennyiben a régió helyzete rosszabbodik, ők is rosszabbul keresnek majd, sőt, adott esetben aggódniuk kell a „befagyott” hiteleikért. Önmagában Magyarország viszont aligha teszi tönkre a bankokat, de nincs egyedül ugyanis az egész térség inog Lengyelországtól és Csehországig.

A baloldali Berliner Zeitung „A magyar beteg” című kommentárjában úgy vélte, hogy Budapest a konfrontáció útját választotta hitelezőivel. Magyarország új miniszterelnökének, Orbán Viktornak néhány dolgot el kell majd magyaráznia Angela Merkelnek, amikor szerdán bemutatkozó látogatásra Berlinbe érkezi. A lap úgy vélekedett: „nemzeti gazdaságpolitikájával a budapesti jobboldali konzervatív kormány irritálja a nemzetközi pénzpiacokat, de mindenekelőtt a nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió hitelezőit, akik 2008-ban az országot 20 milliárd eurós hitellel mentették ki az államcsődtől.

Magyar erőfitogtatás címmel közölt kommentárt kedden a Der Standard című osztrák liberális napilap a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Unió (EU) közötti hitelfelülvizsgálati tárgyalások megszakadásáról. „Egy kicsit egy gall falura hasonlít ezekben a napokban Magyarország” – írta a liberális lap. Orbán Viktor miniszterelnök bankadót akar bevezetni, amelynek az idén 700 millió eurót kell hoznia. Nagyjából ugyanennyinek kell a befolynia a német bankadóból is, csakhogy a német gazdaság hússzor nagyobb a magyarnál. „Ezzel meg is magyaráztuk az egész felbolydulást” - tette hozzá. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió (EU) és a külföldi bankok hevesen tiltakoznak a terv ellen. „Mivel a gall falvak mindig szimpatikusak, az ember kísértést érez, hogy a magyar kormánypárt oldalára álljon a vitában. Különösképpen, mivel a külföldi pánikkeltés erősen túlzott”.

A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy Orbán Viktor egyre inkább azt a benyomást kelti, mintha a külvilág, beleértve legfontosabb hitelezőit, az IMF-et és az EU-t, teljesen közömbös volna a számára. A bankadó esetében nem a gazdagok és a szegények közötti újraelosztásról van szó, hiszen miközben a bankokra terhet ró, vállalkozók és a magasabb keresetűek terheit csökkenti az új kormány – vélekedett a szerző.

Orbán nacionalista politikája, amely eddig az új állampolgársági törvényben tetőzött, a jelek szerint a gazdaságpolitikában is kezd megjelenni. Hosszú távon sem az EU-val, sem az IMF-fel szemben nem tartható fenn ez a stratégia, legkésőbb ősszel, az önkormányzati választások után békülékenyebb hangot fog megütni Orbán. De egyelőre sok a törött porcelán, ahogy azt már a forint hétfői zuhanása is mutatta. Lehet vegyes véleménnyel lenni Orbán politikájáról. Nem kétséges azonban, hogy kormányfők, akik nemzetközi forrásokra szorulnak, nem bánhatnak durván a hitelezőikkel – írta a Der Standard.

A portfolio.hu felidézi a Bloomberg hírügynökség cikkét, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavait említik, miszerint az IMF döntése a tárgyalások felfüggesztéséről nem veszélyezteti a költségvetési stabilitást. A befektetők szerint azonban a tárcavezető téved – írják.

A hírügynökség cikke szintén emlékeztet arra: 6 hét telt el azóta, hogy a kormányzat illetékeseinek rosszul időzített nyilatkozatai megrázták a globális pénzpiacokat. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az elmúlt három hónapban a forint mutatta a legrosszabb teljesítményt a világ devizái közül és tegnap 2.9%-os veszteséget is mutatott az euróval szemben.

A keddi Financial Times Magyar baklövések címmel szerkesztőségi cikke (mely nem az első írás a héten a lapban, amely a magyar helyzettel foglalkozik) szerint Orbán Viktor „még akár mesterhármast is elérhet öngólokból”. A futballrajongó magyar miniszterelnök, akit nyolc év után áprilisban választottak újra, már két súlyos baklövésért felelős. A múlt hónapban a kormány azzal idegesítette fel a befektetőket, hogy Magyarország gondjait Görögországéihoz hasonlította. Most pedig azzal keltett újabb rémületet befektetői körökben, hogy elvesztette a hozzáférést az IMF és az EU által nyújtott likviditási kerethez – áll a Financial Times írásában.

A lap szerint a magyar költségvetési helyzet menetrendszerű felülvizsgálata „éles hangulatban” ért véget. A hitelezők aggályai szerint az Orbán-kormány le akarta lassítani a költségvetési konszolidációt. A Fidesz ugyanakkor az októberi helyhatósági választások előtt lakossági támogatásért udvarol azzal, hogy a „ki ijed meg először” játékot űzi az IMF-fel – ám ebből a játszmából Magyarország biztosan vesztesként kerül ki – írta a Financial Times.

A hétfői Wall Street Journal még szavaztatott is arról az online lap olvasói körében, hogy szerintük helyes-e, hogy az IMF félbeszakítva a tárgyalásokat elhagyta Budapestet. A válaszolók 62%-a szerint a válasz nem, bár a szavazók köre viszonylag szűk volt, alig 500 fő. A lap „populista magyar kormányról” beszél, Matolcsy Györgyöt idézi, aki a nemzetközi szervezeteket okolja a szombati kenyértörésért, mert a Valutaalap és az unió a további kiadáscsökkentések igényével figyelmen kívül hagyta ezek növekedésre gyakorolt negatív hatásait, és azt, hogy Magyarország nem tud jelenleg többet vállalni, a várható piaci nyomás ellenére sem, ami a tárgyalások felfüggesztését követte.