Orbánnak új időszámítása van?

A forradalmat előre bejelentették. Orbán Viktor, nemzeti-konzervatív miniszterelnök a 2010. áprilisi hatalomváltás után ezt jövendölte. Minden alkalommal 2012. január elsejét jelölte meg olyan napként, amelyen meg kell kezdődnie a társadalom gyökeres átalakításának. Előbb még minden szükséges személyi és törvényi változtatást keresztül akart vinni.

2012. január 1-je óta alapvetően semmi sem állja útját Magyarország orbáni – a miniszterelnök ellenfelei szemszögéből nézve autokratikus – átalakításának. Ekkor lépett hatályba az alaptörvénnyel az az alkotmány, amelynek preambulumában rögzítésre került valamennyi magyar nemzeti összetartozása. Ezzel törvényesítették, hogy amennyiben rendelkeznek a magyar állampolgársággal, a magyar nyelven beszélő nemzeti kisebbségekhez tartozók részt vehessenek a magyarországi választásokon.

Emellett a preambulumban az 1956-tól 1989-ig kormányon levő és Kádár János által alapított Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódává nyilvánították a szocialista MSZP-t, a legnagyobb ellenzéki pártot, és így felelőssé tették a kommunisták által elkövetett bűnökért. Bírálói azzal vádolják Orbán-t, hogy ezzel az eljárással pontosan körülhatárolható ideológiát követ, és maga is csatlakozik a kádári korszak szokásaihoz.

A kormány még közvetlenül az évvége előtt keresztülhajszolta az országgyűlésen az utolsó sarkalatos törvényeket, amelyek szükségesek voltak az új kiigazításhoz. Miután a kormányt korábban már erősen bírálták például médiatörvénye miatt, ezzel már túlfeszítette a húrt. Az USA-ból már is heves szidalmak érkeztek az egyházi törvény megváltoztatása miatt, amelyet egyébként az Alkotmánybíróság december 19-én formális okokra hivatkozva visszaküldött a képviselőknek.

A jövőben csupán öt vallási közösség kap automatikusan pénzügyi támogatást az államtól: úgymint a katolikus, a protestáns, a református és az ortodox egyház, valamint a zsidó közösség. A többieknek előbb meg kell győzniük a képviselők kétharmadát arról, hogy már 20 éve tevékenykednek Magyarországon.

Rosszkedv a Valutaalapnál

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank, (EKB) a jegybank kormányzója, Simor András hatalmának feltehetően ezzel együtt járó korlátozása miatt, ismételten bírálta a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonását. Az ellenzék szemszögéből nézve nincs többé független legfelsőbb intézmény az országban. Az IMF a törvény kijavításától tette függővé a többmilliárd eurós hitelről szóló tárgyalás megkezdését. Orbán még mindig azt hangsúlyozza, hogy a kormány nem fogja megbolygatni a reformot. A megfigyelők szerint azonban a drámai mértékű eladósodás és a forint tartós gyengélkedése miatt, a kormánynak, nincs más választása, mint az IMF feltételeinek az elfogadása, ha nem akar államcsődöt kockáztatni.

Orbán Viktornak első sorban fokozatosan elfáradó honfitársait kell fellelkesítenie. A Medián közvélemény-kutató intézet felmérései szerint az elmúlt év végén a magyarok 80%-a elégedetlen volt a kormány tevékenységével. Az október 23-i nemzeti ünnepen közel 100 000 ember vonult a „Viktátor” elleni tiltakozásként az utcára. Azóta csaknem minden nap ezrek tiltakoznak a láthatóan egyre idegesebb miniszterelnök ellen.

Az első nagy tiltakozó gyűléseket még eltűrte Orbán. December 23-án, amikor az ellenzéki képviselők az új választási törvény ellen tiltakoztak, először fordult elő, hogy tiltakozókat tartóztattak le. Szilveszter óta több ezren tiltakoztak az alaptörvény ellen. Január 2-án Budapesten tízezrek vonultak az Operaház elé. Miközben odabent az új alkotmány tiszteletére zajlott az ünnepi műsor, az utcán Orbán és kormánya elleni jelszavakat skandáltak.

Wiener Zeitung, 2012.01.02.(A lapban megjelent kép aláírása: A szomszédos országban év elején életbelépő változásokhoz ez is hozzátartozik: A Magyar Köztársaság megnevezésből egyszerűen csak Magyarország lesz. Ezt jól mutatják például a lecserélt közúti táblák….EPA kép)

Fordította: dr. Gonda László

.