Orbánék két éves mérlege: kudarc, kiábrándultság, elszegényedés

Az pedig pusztán a propagandának és szinte az egész sajtó feletti ellenőrzésnek köszönhető, hogy a népszerűségi versenyben egyelőre az élen maradtak - igaz, a kormánypárt elveszítette 2010-es támogatói bázisa harmadát - írta a

Két éve, a "fülkeforradalom" óta van hatalmon a Fidesz, ám ennyi idő alatt sem lett semmi a választások második fordulójának éjszakáján Orbán Viktor által bejelentett "nemzeti együttműködés rendszeréből", melyet még nevében is visel a kabinet. A kormány ugyanis nemhogy a nemzettel, sokszor még saját szavazótáborával sem hajlandó együttműködni, arról már nem is beszélve, hogy az emberek feje fölött meghozott intézkedések ellentmondanak a Nemzeti Ügyek Politikája című kormányprogramnak. Bár a dokumentumban a Fidesz gyakorlatilag semmilyen konkrét ígéretet nem tett, azt az általános vállalását viszont szinte minden területen megszegte, amely előrelépést, fejlődést ígért az egész nemzetnek.

Forráskivonás az egészségügyből

Csak beteg ne legyen az ember - szokták mondani, és ez mostanában különösen igaz, mivel a Fidesz eddig nem tett mást, mint soha nem látott mértékű forrást vont ki az ágazatból. Már az első, Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomag is 2012-ben 83 milliárd forintos, 2013-ban 37 milliárd és 2014-ben újabb 120 milliárdos kiadáscsökkentést írt elő a gyógyszerkasszában. A második változat még az idén újabb 10 milliárd, jövőre pedig további 40 milliárd forint megtakarítással számol. A gyógyászati segédeszközökre szánt keretből is elvontak 9 milliárdot. Az egészségügyi tárca kórházak "funkcióváltását", illetve megszüntetését helyezte kilátásba, miközben csökkentik az ágyak számát.

Az intézmények többsége eközben tönkremegy. Hiába államosították a legtöbbet, nem jut pénz az állagmegóvásra sem. A kormány az intézmények adósságát nem fizette ki, és kevesebbet áldoz az apránkénti törlesztésre. Bár a Fidesz elkötelezettnek mondta magát "a szolidaritási elvű, nemzeti kockázatközösségen alapuló, egységes biztosítási rendszer fenntartásában", tavaly év végén mégis adó- és járulékmentessé tette a magán egészség-biztosítást. A privatizáció-ellenes Fidesz most arra készül, hogy az államosított kórházak fenntartását a kormány általa kijelölt szervezetekre bízhassa, magyarán nyitna a magánfenntartók felé. Ami az egészségügynem dolgozók "beváltott" béremelését illeti, a szakdolgozók nagy többsége havi bruttó néhány ezer forinttal jár csak jobban.

Romló esélyek az oktatásban

Bár a kabinet vállalta, hogy 2020-ig növeli a diplomások számát, a következő években jelentősen csökkentik az államilag támogatott férőhelyeket. Az idén elsősorban a jogász és közgazdász szakokon csökkent a keretszám, és a tervek szerint 2013-ra teljesen megszűnne az államilag támogatott jogászképzés. Ahol marad az állami támogatás, annak mértéke csökken: 2012-ben az előző évi támogatás 85 százalékát adták meg, ezt 2013-ra tovább csökkentenék. Mindezzel diákok tízezreinek tanulási esélyeit korlátozzák.

Az oktatáspolitika több ponton is 180 fokos fordulatot vett: például a kormány - átvéve a Jobbik követelését - visszavezette alsó tagozaton az osztályzást és az évismétlést, a nemrég a kormány által elfogadott új Nemzeti Alaptantervbe pedig olyan írók kerültek be, például Szabó Dezső, Nyirő József és Wass Albert, akik műveiben erőteljesen jelen van az antiszemitizmus. A hamarosan létrejövő központi iskolafenntartó pedig az államosított intézmények összes irányítási, ellenőrzési és szakmai feladatát átveszi az önkormányzatoktól. Utóbbiak 2013. január 1-jétől már csak az oktatási intézmények ingó és ingatlan vagyonát kezelhetik és fizethetik a rezsi- és karbantartási kiadásokat.

Idősek százezrei kiszolgáltatottan

Ugyan a Fidesz megígérte "a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését" is, ezzel szemben a szerzett jogokat, azaz a korengedményes és -kedvezményes nyugdíjasok státuszát elvették. Mivel így a korhatár előtti nyugdíjasoktól elvették a nyugdíjas jogviszonyt, a korábban nekik járó kedvezmények is megszűntek, így például nem jár már nekik utazási támogatás. A kormányzati politika csalóknak és ingyenélőknek állította be a rokkant- és korai nyugdíjasokat, ráadásul az új alaptörvényben az özvegyi nyugdíj már mint juttatás szerepel, így az mára csak adható, illetve bármikor megvonható.

"Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek" - rögzítette programjában a Fidesz. Mégis, ezzel szemben - az állampolgárok kényszerítésével - államosították a mintegy 3000 milliárd forintos magánnyugdíj- pénztári vagyont, melyből 1345 milliárd forint úgy ment el az államadósság lefaragására, hogy az - a Fidesz kiszámíthatatlan politikája miatt - mégis nőtt.

Kevesebb jog, kevesebb munkahely

A kormány az első két évben nem tudta növelni a foglalkoztatottságot Magyarországon, a munkavállalók helyzete pedig romlott. A tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozására tett ígéret teljesíthetetlen, hiszen két év alatt is csak azért nem csökkent a jelenleginél nagyobb mértékben a foglalkoztatottság Magyarországon, mert az éhbérért és fél-munkaidőben dolgoztatott közmunkásokkal mesterségesen duzzasztották a létszámot. A közmunkaprogramon kívül alkalmazásban állók - a bérből és fizetésből élők - helyzete is csak romlott az elmúlt években.

Az ellenzékből az akkori szocialista kabinetek ellen munkabeszüntetésre buzdító Fidesz kormányon szűkítette a sztrájkjogot és szétverte a társadalmi érdekegyeztetés korábban jól működött kereteit. Július 1-én pedig hatályba lép az új Munka törvénykönyve, amely még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat. Ebben a műszakpótlékokra vonatkozó szabályok átalakításával intézményesen csökkentik a kereseteket. Az új jogszabály lehetőséget ad továbbá arra, hogy az életkor növekedésével járó pótszabadságról "lemondjon" a munka­vállaló. Az érdekképviseletek szerint eközben a hivatásos szolgálati viszonyban állók már az idén január elsejétől, a közszolgálati törvény hatálya alá tartozók pedig már­cius elsejétől dolgoznak lényegesen rosszabb feltételek között, mint korábban - írta a Népszava.

Romokban a közbiztonság

Egyelőre "erőpolitikával", a Büntető törvénykönyv (Btk.) újabb és újabb szigorításával próbálja behozni a közbiztonság területén tapasztalható súlyos lemaradását a kormány. Bár Pintér Sándor belügyminiszter azt ígérte, két hét alatt rend lesz, ez már két éve várat magára. Miközben az államfőtől az Országgyűlés elnökén át a Terrorelhárítási Központ révén a miniszterelnökig bezárólag gyakorlatilag minden közjogi főméltóságnak saját "testőrsége" van, az állampolgárok biztonságérzete nem javult. A statisztikák szerint tízévnyi csaknem folyamatos csökkenés után a Fidesz-kormány két évében ismét nőtt az ismertté vált bűncselekmények, azon belül az emberölések száma. Szakemberek úgy látják, hogy a kormány túlzottan szigorú büntetőpolitikát követ, ráadásul ettől nem várható javulás.

Kiépült a haverok rendszere

A legtöbb energiát Orbánék talán az alkotmányos és közjogi rendszer lebontásába és a legfontosabb hatalmi pozíciók elfoglalásába fektették, így mára Simor András jegybankelnök maradt talán az utolsó független intézményvezető. Ugyan a köztársasági elnöknek először megválasztott Schmitt Pál belebukott a plágium-botrányába, de őt szintén egy kipróbált fideszes, Áder János követte a poszton. Baka András főbírót mandátuma lejárta előtt menesztették, a bíróságok igazgatási vezetője pedig Handó Tünde, Orbánék családi barátja, a fideszes EP-képviselő Szájer József felesége lett. Legfőbb ügyésznek Polt Pétert választották, aki a Fidesz első kormányciklusában már betöltötte a posztot.

Elmozdították Jóri András adatvédelmi biztost is, és új adatvédelmi hatóságot hoztak létre Péterfalvi Attila vezetésével. A médiafelügyelet élére Szalai Annamária egykori fideszes képviselőt, korábbi párt-delegáltat, Orbán tanácsadóját nevezték ki. A menesztett Szikora János helyett Vida Ildikót nevezték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökévé, aki az első Orbán-kormány idején előbb az APEH - így Simicska Lajos - elnökhelyettese, majd elnöke volt. A PSZÁF éléről lemondott Farkas Ádám helyére Szász Károly korábbi - az első Fidesz-kabinet idején kinevezett - felügyeleti elnököt választották. Az Állami Számvevőszék elnökének Domokos László fideszes parlamenti képviselőt, a Békés megyei közgyűlés elnökét választották. A csorbított hatáskörű Alkotmánybíróságba Balsai István fideszes képviselő és Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere mellett öt, a kormánypártokhoz közel álló bírát választottak - írta a Népszava összeállítása.

MSZP: egyre mélyebb a szegénység

Az Orbán-kormány az általa meghirdetett családbarát politikával szemben a szegénységet és a kilátástalanságot erősítette elmúlt két évi kormányzása alatt, a megváltoztatott rendeletek, intézkedések mára az emberek létbiztonságát veszélyeztetik - állítják a szocialisták. Bangóné Borbély Ildikó, a párt elnökségi tagja elmondta: négymillió ember él a létminimum alatt, és ezen belül drasztikus méreteket öltött a gyermekszegénység. Úgy vélte, a társadalmi rétegek elszegényedését többek között az egykulcsos jövedelemadó és a 27 százalékos áfa bevezetése, a benzin árának elszabadulása, a közmunkaprogram és a segélyezés idejének és összegének csökkentése, valamint a tankötelezettségi korhatár leszállítása idézte elő.