Orbán Viktor kiüresíti az Alkotmánybíróságot
Ha Magyarország nemzeti konzervatív kormányfője, Orbán Viktor ellenállásba ütközik, akkor legtöbbször nem finnyáskodik az eszközök megválasztásában. Gyakran előveszi a furkósbotot. A kormánytöbbség révén keresztülvert alaptörvény-módosítás is teljes egészében beilleszkedik a „furkósbotok” kategóriájába – írja Peter Bognár a Die Presse hasábjain.
A történtek megértéséhez: Tavaly decemberben a Magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenessége miatt a kormány több törvényjavaslatát érvénytelenítette. És most miként reagált erre a kormány? A parlamenti kétharmados többségének a birtokában az „alkotmányellenes” törvényeket rövid úton beemelte az alaptörvénybe. Ha egy szabályozást alkotmányos rangra emelnek, akkor az úgymond kőbe lett vésve. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság sem tehet semmit ez ellen. Az alaptörvény mostani módosítása eredményeként a jövőben lehetőség lesz arra, hogy korlátozzák a választási- és pártreklámokat a kereskedelmi médiákban. Ez leginkább az ellenzéknek adott pofonnak tekintendő. Hogy miért is?- mert a közszolgálati médiumok kivétel nélkül a kormány ellenőrzése alatt vannak.
Diákok és a hajléktalanok a célkeresztben
Beemelték az alaptörvénybe a véleménynyilvánítás korlátozásának a lehetőségét is. Erre minden olyan esetben lesz jogosult a kormány, amikor megsértik a „magyar nemzet becsületét”. Miközben ebben a szabályozásban a kormánypárt a gyűlöletbeszéd elleni harc egyik eszközét látja, addig az ellenzék a demokratikus alapjogok lebontását sejti.
Emellett az alaptörvénybe rögzített két további szabályozás tűnik rendkívül vitatottnak. Az egyik arra kötelezi majd azokat a diákokat, akiknek az állam finanszírozza meg a tanulmányaikat, hogy a tanulmányaik befejeztével a tanulmányi idejük kétszeres időtartamát Magyarországon dolgozzák le. Amennyiben nem ezt teszik, akkor utólag meg kell fizetniük a tanulmányi díjakat. A múlt héten a magyar diákság egy csoportja hevesen tiltakozott e döntés ellen. A diákok azzal érvelnek, hogy ez a szabályozás megsérti a munkavállalók szabad mozgásának EU-szerte érvényes alapelvét.
Az alaptörvényben rögzített másik szabályozás felhatalmazást ad a magyar városoknak és a budapesti kerületi közigazgatásoknak arra, hogy kriminalizálja az utcán élő hajléktalanokat. Ezzel a szabályozással az a kormánynak a célja, hogy Magyarországon valamennyi hajléktalant hajléktalanszálláson helyezzen el, ahol „emberhez méltóbb körülmények között” élhetnének. A hajléktalanokat segítő szervezetek azonban tiltakoznak ez ellen, mivel a magyarországi szállókon messze nincs elegendő férőhely.
Szóáradat a profitéhség ellen
A fentieken túl a tegnapi alaptörvény-módosítással a kormány jogilag arról is gondoskodott, hogy ne kelljen többé számítania az Alkotmánybíróság számára kellemetlen fellépésére. Ezért a jövőben az Alkotmánybíróság az alaptörvény változtatásait csak formai okokból vizsgálhatja, de nem vizsgálhatja azok tartalmi jogszerűségét. A jövőben az alkotmánybírák többé nem hivatkozhatnak majd azokra a határozatokra, amelyeket az új alaptörvény 2012. januári hatálybalépése előtt hoztak. Csak az új alaptörvény szolgálhat az Alkotmánybíróság jogi döntéseinek alapjául.
A tegnapi parlamenti vitában, amelynek keretében megtörtént az alaptörvény módosítására vonatkozó szavazás is, Orbán miniszterelnök egyetlen szót sem vesztegetett az alaptörvényre. Helyette a magyar háztartásokat érintő energiaköltségek csökkentésének a szükségességéről, és a külföldi energiaszolgáltatók profitéhségének a megállításáról beszélt. Ez teljes egészében elterelő manőver volt.
Ez olyan mértékben felháborította az ellenzéki szocialisták (MSZP) parlamenti képviselőjét, Tóbiás Józsefet, hogy feldühödötten távozott az ülésről. A plenáris ülésen addig Tóbiás szocialista párti képviselőként volt jelen. Tiltakozásul a legnagyobb ellenzéki párt már korábban úgy döntött, hogy távol marad a tegnapi parlamenti ülésről.
Orbánt és kormányát még a nemzetközi bírálatok sem térítették el attól, hogy elfogadják az alkotmánymódosítást. Egy Orbánnak küldött levélben az EU-Bizottság elnöke, José Manuel Barroso már ez előző héten kifejtette a magyar alaptörvény megváltoztatása miatti aggodalmát. Az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland, szintén felszólította a magyar kormányt az alkotmánymódosítás elhalasztására. A hétvégén és az azt megelőző napokon emberek ezrei tűntettek Magyarországon az alkotmánymódosítás ellen. Az elmúlt hét csütörtökén a tüntetők még a kormányon levő Fidesz pártközpontját is elfoglalták egy rövid időre.
(Die Presse, nyomtatásban 2013.03.12.)Fordította: dr. Gonda László
