Orbán: A magyarok hátán fát lehet vágni

Szinte naponta jelent be új adókat az Orbán-kormány, miközben az egykulcsos jövedelemadó és a gazdasági szabadságharc több százmilliárdos lyukat üt a költségvetésen. Ebből az alkalomból szemezgetünk Orbán Viktor megszólalásaiból „ne az emberekkel fizettessék meg” témakörben, 2010 előttről. Abból az időből, amikor még nem volt a választók kezében a használati útmutató: „ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok”.

2012. április 22., 18:05

A kormányzat továbbra is a hazugság politikáját folytatja, nincs egy őszinte szava sem az emberek felé - emelte ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a kabinet egyetlen erőfeszítése az, hogy a saját felelősségét és hibáit leplezze, és a rossz kormányzás árát az emberekkel fizettesse meg. Ez a politika a csőd felé vezet - tette hozzá. Elfogadhatatlan az a politikusi érvelés, amely nyavalyog, siránkozik, sajnáltatja magát, másra mutogat, és azt magyarázza, mit miért nem lehet megtenni - hangsúlyozta.

2008. november 13.

http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-238687

Nincs Európában még egy olyan nép, amely olyan békésen tűrte volna mindazt, amit a kormány művelt az egészségüggyel, az oktatással, a nyugdíjasokkal, a szociális ellátással és a családokkal. Ha Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban ennek a felét megengedte volna magának egy kormány, már nem lenne a helyén. A magyar az sokkal béketűrőbb nép, fát lehet vágni a hátán.

Arra van szükség, hogy az emberek egyértelműen kinyilvánítsák a véleményüket, nem fogadják el, hogy a kormány semmibe veszi őket, hogy az a korábban, a választáskor kötött megállapodást egyoldalúan felrúgja, és hogy kétszer fizettessék meg velük ugyanazt. A demokrácia nem a négyévenként leadott voksokról, hanem a folyamatos részvétel lehetőségéről és a kormánnyal szembeni népakarat érvényesítéséről is szól.

2008. február 25.

http://fn.hir24.hu/itthon/2008/02/25/orban_magyarok_hatan_fat

Egy erős közösségtől nem lehet elvenni szabadságjogait. Nem fordulhat vele elő, hogy válságba sodorják és tönkretegyék, nem fordulhat elő, hogy vezetői büntetlenül becsapják, sőt a közösséggel fizettessék meg saját hazugságaik és mulasztásaik árát. Velünk, magyarokkal ez történt.

Orbán Viktor "Egy az ország" (2007) című könyvének bevezetője

http://2007-2010.orbanviktor.hu/hirek_list.php?item=84</p><p><kep1 align=center width=

A hazugság visszatért, és újra pénzügyi válságba sodorta Magyarországot, a pénzügyi válság lyukat ütött a gazdaság oldalán, a meglékelt, oldalára forduló gazdaság pedig megélhetési válságba sodorja családok százezreit, mert az ország gazdasági válságot okozó urai most velük fizettetik meg hazug és dilettáns kormányzásuk árát.

Ünnepi beszéd, Astoria, 2006. október 23.

http://2001-2006.orbanviktor.hu/hir.php?aktmenu=3&id=2693

A politikai hazugságok és hibák árát, a hazugság árát a magyar gazdasággal fizettetik meg. Ez azt jelenti, hogy a kormányzó pártok saját politikai és hatalmi törekvéseik, céljaik szerint használják fel a költségvetési forrásokat, élik fel az ország tartalékait, az így keletkezett horribilis hiányt pedig megszorításokkal és új adók formájában, a szociális kiadások drasztikus csökkentésével ráterhelik a magyar gazdaságra. Ez a bonyolult mondat adja meg a választ arra, hogy hogyan teszi tönkre ma a magyar politika, ez a korrupt politika a magyar gazdaságot.

Valójában ennek a politikának lényegi eleme a társadalom megosztása. Nem bal- és jobboldali irányban van megosztva ez a magyar társadalom, tisztelt Hölgyeim és Uraim. Az igazi megosztása a magyar társadalomnak valójában szociális természetű. A kiszolgáltatott emberek kiszolgáltatott helyzetben tartásából fakad, őket kell leválasztani a középosztályról, izolálni, és amikor eljön az idő és az érdek, szembe kell velük fordítani. Politikai eszközként kell őket használni az uralkodó elit érdekeinek megfelelően.

Beszéd az "Erős Magyarország - Egy európai program" című konferencián, 2007. december 8.

http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=104752

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.