Oda se neki: kicsit aggodalmaskodik a jegybank

A kormány kinyitotta azt a lehetőséget, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok visszaléphetnek az állami pénztárba, azaz az elmúlt 12 évben felhalmozott megtakarításaikat is viszik magukkal, ebből 500 milliárdos bevétellel számol a kormány, amelynek túlnyomórészét el is költi. Csakhogy ezzel adósságot növel - mondta Simor András a Klubrádió Szabad Sáv című műsorában. Ugyanis a jövő évi alacsony hiányt részben annak terhére éri el a kormány, hogy a felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításokat részben elkölti. Ez egy indirekt adósságemelés - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

2010. november 18., 04:54

Simor András szerint a magánnyugdíjpénztári befizetések elvonása kapcsán kérdés az is, hogyan ellentételezi ezt később a kormány, visszaadja-e a jövőben. Észtországban volt ilyenre példa, az észt kormány 3 év múlva visszaadta azt, mi azonban a dolognak erről a részéről nem tudunk még semmit - mondta az MNB elnöke a Klubrádióban.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a költségvetés tervezetében jó néhány olyan intézkedés is van, amelyeknek inflációemelő hatása van. Simor András azt valószínűsíti, hogy a költségvetésben szereplő adókat részben a fogyasztókra fogják áthárítani a szektorok, ami 0,3 százalékkal emeli jövőre az inflációt. Simor András a plusz adók kapcsán a Szabad Sávban elmondta, ezek alapvetően az úgynevezett szektorális különadókhoz köthetők, mint az energia, a távközlési a kiskeresekedelem és a banki szektor.

1%-os inflációt emel az áthárítás

Kérdés, hogy ezek a vállalatok mit fognak tenni, amikor ezeket az adókat ki kell fizetni - hangzott el a

Klubrádióban. A jegybank úgy látja, ezeket az adókat a szektorok át tudják hárítani a munkavállalóikra, (azzal például, hogy kisebb bért emelnek vagy kevesebb embert foglalkoztatnak), valamint át tudják hárítani a beszállítóikra és csökkenteni tudják a beruházásaikat.

A jegybank számításai szerint, ha az energia, a távközlési, a kiskereskedelmi és a banki szektor minden adót áthárítana a fogyasztókra az 1 százalékkal emelné az inflációt, ha csak részben az 0,3 százalékos infláció növekedést jelenthet jövőre.

Magyarország kilábalása a válságból azért lassabb a régiós országokénál, mert nekünk volt egy saját termelésű válságunk, és ehhez tartozott egy nagy költségvetési szigorítás, emiatt lassabb a magyar gazdaság felgyorsulása – hangsúlyozta Simor András a Szabad Sávban.

Oda a jegybanki függetlenség?

Simor András úgy vélte, Magyarországon a jegybank függetlenségének elve nem gyökeresedett meg a gyakorlatban. Indoklása szerint azért, mert nagyon nehezen tűrték meg a kormányok az előző kormány által kinevezett jegybankelnököket. Ez számára azt mutatja, hogy az uniós jegybank függetlenséget bár kötelező Magyarországnak is megvalósítani, a politikusok - pártra való tekintet nélkül - nem tudják ezt elfogadni.

A jegybanki függetlenség súlyos oka az – magyarázta Simor András -, hogy a kormányok a jegybanki függetlenség előtt nem nagyon birkóztak meg az infláció leszorításával, az ártstabilitással, mert mindig az infláció esett áldozatául a költségvetési költekezésnek. A politikusok mindig ezt gondolták a legolcsóbb megoldásnak a költségvetési lyukak betömésére, azaz elinflálták a hiányt. Ez ugyanis mindig fájdalommentesebb, mint az állami alkalmazottak fizetést csökkenteni.

Az infláció megemelése szétterül a társadalmon, nem kell senkivel személyes harcot vívni, sem az egészségüggyel, sem a nyugdíjasokkal stb. Ez elmossa a felelősséget. Kisebb a politikai veszteség, de a felelősséget a jövőbe toljuk. Simor András úgy vélte, a kormányok jelentős része éppen ezért nem szereti a jegybankot, mert már nem tudják az adósságot elinflálni – magyarázta a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jóllehet ha a jegybank és a kormány kapcsolata kiegyensúlyozott az hitelesíti a kormány munkáját, vonzza a befektetőket – tette hozzá Simor András.

Aggodalmaskodik a jegybank

A költségvetés egyrészt az inflációs hatások miatt érdekes a jegybanknak, másrészt abból a szempontból, hogy a bankrendszer az ország pénzügyi stabilitására milyen hatással van, ezzel a tevékenységgel foglalkozik a jegybank – magyarázta Simor András. Mi legalább a véleményközlés lehetőségét szerettük volna a költségvetés kapcsán.

Simor András levélben jelezte aggodalmát Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, hogy a jegybank nem véleményezhette a költségvetést és a PSZÁF felügyeletére vonatkozó jogszabályokat. A törvény szerint a költségvetési tervezetet el kellett volna küldeni a Nemzeti Banknak, amit azonban nem tett meg a kormány. A jegybank véleményét végül írásban juttatta el az MNB Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, aki azóta sem válaszolt a levélre.

Nem sokkal ezelőtt az Euro Money nevű szaklap az év jegybankelnökének választotta a felzárkózó Európai régióban a Magyar Nemzeti Bank elnökét, ugyancsak nem sokkal ezelőtt a miniszterelnök szóvivője úgy vélte, Simor András megsértődött, mert a kormány csökkentette a fizetését, azért kritizálta a költségvetés tervezetét. Jó sokkal ezelőtt pedig valószínűleg rá gondolt a miniszterelnök, amikor offshore lovagokat emlegetett. Közben Simor András látszólag rezdületlen arccal tölti mandátumát.

Az elmúlt hónapokban a forint erősödött mind a dollárral, mind az euróval szemben, és ez közvetlenül csökkentette az üzemanyag-import költségeit. Emellet a brent olaj világpiaci ára is csökkent, s e két hatás eredményeképpen a benzin literenkénti ára átlagosan 7 forinttal csökkent, így tartósan 590 forint alá került, míg a dízel ára is egyre inkább megközelíti ezt a szintet.