Nyugdíj: fontos adat lát napvilágot hamarosan
A nyugdíj megállapításához szükséges, fontos adatot hoznak nyilvánosságra a napokban.
A nyugdíjmegállapítás során két alapvető tényező határozza meg a nyugdíj összegét: a szolgálati idő hossza és a nettó életpálya átlagkereset. A nettó életpálya átlagkereset kiszámításánál kulcsszerepet játszanak a valorizációs szorzók, amelyek az egyes évek kereseteit igazítják a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez. Ezáltal biztosítják, hogy a korábbi években szerzett keresetek reálértéke ne csökkenjen az infláció és a bérnövekedés hatására – hívja fel a figyelmet az Infostart. Ezáltal biztosítják, hogy a korábbi években szerzett keresetek reálértéke ne csökkenjen az infláció és a bérnövekedés hatására.
Így alakul a nyugdíj kiszámításhoz szükséges legfontosabb adat
A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset éves növekedését tükrözik, és évente frissítik őket. A 2025-ben nyugdíjba vonulók esetében a 2023-as és az azt megelőző évek kereseteit a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ez azt jelenti, hogy minden egyes év nettósított keresetét meg kell szorozni a megfelelő valorizációs szorzóval, hogy azok összehasonlíthatóak legyenek a 2024-es kereseti szinttel – hívja fel a figyelmet Farkas András szakértő a nyugdíjguru.hu oldalon.
Az idei valorizációs szorzók várhatóan 13,2%-kal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott szorzók.
Ez a növekedés jelentős hatással lesz az idén nyugdíjba vonulók nyugdíjának összegére, mivel a magasabb szorzók révén a korábbi évek keresetei nagyobb értékkel kerülnek beszámításra a nyugdíj megállapításakor.
A Pénzcentrum arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyugdíjigénylés időpontja is befolyásolja a nyugdíj összegét. Minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál kedvezőbb lehet a nyugdíj összege, még hasonló életpályák esetén is. Ez a jelenség abból adódik, hogy a valorizációs szorzók évente növekednek az országos nettó átlagkereset növekedésével összhangban. Ezért a későbbi nyugdíjigénylés esetén a korábbi évek kereseteit magasabb szorzókkal valorizálják, ami magasabb nyugdíjösszeget eredményez.
Ez a helyzet azonban méltánytalanságokat is okozhat, mivel a nyugdíj összege jelentősen függ a nyugdíjigénylés évétől. Ezt a problémát sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes teljes mértékben orvosolni. A nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna megoldást, amely figyelembe veszi a nyugdíj megállapításának évét is az emelés mértékének meghatározásakor.
A jelenlegi nyugdíjemelési módszer szerint a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik. Ez azt eredményezi, hogy ha az országos nettó átlagkereset növekedési üteme meghaladja az infláció mértékét, a nyugdíjasok relatív vásárlóereje csökken. Ezért lenne szükség olyan nyugdíjemelési eljárásra, amely figyelembe veszi a bérnövekedést is, nem csak az inflációt.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)