Kevesebb nyugdíjat kapnak azok a nők, akik igénybe veszik a Nők40 kedvezményt?
Mennyivel számíthatnak kevesebb nyugdíjra azok a nők, akik élnek a lehetőséggel, hogy 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba vonuljanak, ahhoz képest, mint ha várnának az öregségi nyugdíjkorhatárig? A nyugdíjszakértő válaszolt.
Az adózónán merült fel a kérdés, hogy százalékos mértékben mennyivel jár kevesebb nyugdíj annak a munkavállalónak, aki igénybe veszi a nőknek járó kedvezményes öregségi nyugdíjat. Az érintett munkavállaló februárban szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 évet. A 65. életévét is idén novemberben tölti be, ekkor lenne öregségi nyugdíjas. Nagyon rossz egészségi állapotban van, ezért úgy döntött nem várja meg az öregségi nyugdíjat, hanem igénybe veszi a kedvezményes nyugdíjazást – írja lap.
Egy másik munkavállaló idén, 58 éves korában megszerzi a kedvezményes nyugdíjazáshoz a 40 évet, szeretné kérni a nyugdíjazását. Az ő esetében is kérdés, hogy vajon hány százalékkal lesz kevesebb a megállapított nyugdíj, mintha dolgozna még 7 évet az öregségi nyugdíjig.
Ki jogosult a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára?
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja minden szempontból öregségi nyugdíjnak minősül. Erre a saját jogú nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. A jogosultsági időnek csak a keresőtevékenységgel szerzett és a gyereknevelésre tekintettel folyósított ellátás alapján elismert szolgálati idő minősül. Fő szabály szerint a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel kell rendelkezni, azaz a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető jogosultsági idő a 40 éven belül, legfeljebb 8 év lehet, de a nyugdíj 40 év keresőtevékenység alapján is megállapítható – írja az Államkincstár az oldalán.
Eltérő szabály vonatkozik azokra a nőkre, akik 5 vagy több gyermeket neveltek fel. Esetükben a 40 év jogosultsági időn belül a 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő feltétel 5 gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb 7 évvel csökken. Ilyen módon például 5 gyermek nevelése esetén a jogosultság megállapításához a 40 év jogosultsági időn belül legalább 31 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és legfeljebb 9 év gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati idő szükséges. A 40 éven belül legfeljebb 25 évre csökkenhet a keresőtevékenységgel megszerzett szolgálati idő feltétel.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. február 5., 10:56
A 13. havi nyugdíj egészségtudatos elköltésére tesz javaslatot legalább nyolc termálfürdő, ahol még a kedvezményes jegyekre is újabb kedvezmények vehetők igénybe.
Itthon
2024. február 2., 15:05
Februártól nyugdíj-előtakarékossági célból is vásárolható állampapír a Magyar Államkincstárnál.
Gazdaság
2024. január 31., 16:26
Farkas András, vagyis a nyugdíjguru volt a Jazzy Rádió vendége, ahol elhangzott, mennyi is lehet Magyarországon a legmagasabb összegű nyugdíj.
Annak az igénylőnek, aki gyermekek otthongondozási díjában részesült, vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel részesült ápolási díjban, vagy 1998. január 1-jét megelőzően gyermekek otthongondozási díjának minősülő szolgálati időt szerezett, a 40 év jogosultsági időn belül 30 év keresőtevékenység szükséges.
A két eltérő időpontban megállapított nyugellátás összege közötti különbséget több tényező is befolyásolja
„Mivel a kedvezményes nyugdíjat a nyugdíjkorhatárnál jóval korábban is meg lehet állapítani, ezért a kedvezményes nyugdíjazásig szerzett szolgálati idő is jóval kevesebb lehet, mint amit tovább dolgozás esetén a nyugdíjkorhatár betöltéséig szerezhetne az adott személy” – magyarázza Winkler Róbert nyugdíjszakértő.
„Például, ha a 40 év szolgálati és egyben jogosultsági idővel rendelkező személy a korai nyugdíjazás helyett még további 2 évet dolgozik, akkor a nyugdíj mértékének kiszámításakor az átlagkereset 80 százaléka helyett annak 84 százalékában állapítanák meg a nyugdíját. Mivel a nyugdíjakat minden esetben a nyugellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogi szabályozás alapján kell számolni, ezért további különbséget eredményez az a tény is, hogy a nyugdíj megállapításakor az adott évi valorizációs szorzókat kell alkalmazni” – írja válaszában az adózónán.
Az első munkavállaló esetében a februári és a novemberi nyugdíjazás közötti összegben érdemi eltérés nem lehet, azonban, ha a nyugdíjkorhatárig történő továbbdolgozás újabb egész évet eredményezne, akkor a nyugdíjmérték 2 százalékkal növekedne a szakértő szerint.
„A másik munkavállaló esetében nem lehet megmondani, megsaccolni, hogy a jelenlegi vagy a 7 év múlva történő nyugdíjmegállapítás eredményezne részére magasabb összegű ellátást, illetve azt, hogy a későbbi nyugdíjmegállapítás mennyivel lenne magasabb összegű” – írja Winkler Róbert.
Mint hozzá teszi, jelen időpontban még az idei évre vonatkozó valorizációs szorzók sem ismertek, azt pedig, hogy hét év alatt milyen kereseti szinttel rendelkezik valaki, és abban az időpontban milyen szabályozás lesz érvényben a nyugdíjak számítására vonatkozóan, lehetetlen megmondani.
A nyugdíjszakértő végezetül felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugdíjigényt az annak elbírálásáról rendelkező határozat véglegessé válásáig lehet visszavonni, e tekintetben a véglegesség a döntés közlésével áll be.
(Kép forrása: Pexels)
