Nyugdíj 40 év után: nekik jár a kedvezmény

A nemzeti erőforrás miniszter pénteken terjesztette az Országgyűlés elé az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát. Az előterjesztés szerint jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj a 40 éves jogosultsági idő ellenére nem lesz megállapítható, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet - rögzíti a törvényjavaslat. A törvényjavaslat indoklása ennek kapcsán kitér arra, hogy az új szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.

A dokumentum szerint a fenti kedvezményre jogosultak nyugdíjának összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, vagyis a nyugdíjszámítás során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni. A kedvezmény a nyugdíj csökkentése nélkül jár, a feltételnek eleget tevő jogosultak a hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerinti teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak; a módosítás további kedvezményt jelent az érintett nők számára, a jelenlegi előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjkonstrukciók továbbra is igénybe vehetők.

Trükkös számítás

A kampányban a Fidesz több politikusa 40 évnyi szolgálati időről beszélt, amikor azt mondta, ezt a lehetőséget még ősszel megteremti a kormány. Utóbb már a kedvezményes nyugdíjról szólva munkaviszonyról beszéltek. Az

Origónakegy, a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő forrás elmondta: a választási kampány idején úgy kalkuláltak a pártban, hogy a gesztusértékű vállalásnak mindössze 4-5 ezer érintettje lehet. A kormányalakítás utáni, pontosabb számításokat követően azonban kiderült, hogy a szám ennek akár 3-4 szeresére is rúghat, ami viszont a tervezettnél jóval nagyobb költségvetési kiadással járna. Ezért merült fel az érintettek körének szűkítése, amit el lehet érni azzal, ha a képzési idő nem számítana bele a jogosultsági időbe. A november elején a költségvetési salátatörvényben benyújtott 0,5 százalékos nyugdíjjárulék-emelés pedig fedezetet teremtene a korkedvezményt kihasználó nők nyugdíjára.

A javaslat a biztosított számára lehetővé teszi, hogy életkorára tekintet nélkül - ne csupán az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző tíz éven belül - kérje szolgálati idejének, korkedvezményes idejének, és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének határozattal történő elismerését. A törvényjavaslat módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény más passzusait is. Egyebek közt kimondta a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése kapcsán, hogy a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - a januári emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével.

18-24 ezer nőt érinthet

E passzus indoklása azt rögzíti: a módosítás szerint a nyugdíj összegét januárban először az előző év novemberében teljesített egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló százalékos mérték egy tizenkettedével kell megemelni és az így kapott összeget kell a januári emelés mértékével emelni, mivel a hatályos szabály szerint nehezen hajtható végre a novemberi egyösszegű kifizetés beépítése a januári nyugdíjba. A törvényjavaslat további két évvel meghosszabbítja a jelenlegi korkedvezményes munkaköri lista alkalmazhatóságát, amely a törvény szerint 2011. január 1-jétől megszűnne. A szakminiszter a törvényjavaslat sürgős tárgyalását indítványozta.

A Portfolio.hu kiemeli a törvényjavaslatból, hogy a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményes jogosultsága két évvel meg fog hosszabbodni. Az indoklás alapján azért, mert az új feltételek kidolgozása még nem történt meg, az új munkaköri lista nem született meg. További érdekesség, hogy több olyan részszabály is született, ami a nyilvántartási rendszer megbízhatóságát növeli. Ha okokat akarnánk keresni – írja a hírportál –, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy erre a jövőben kialakítandó egyéni számlás rendszer kialakításához van szükség.

A kormányszóvivő november 11-én jelentette be, hogy döntött a kormány a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról. A kormányzati kommunikációs államtitkárság aznap az MTI-vel azt közölte, hogy ha az érintettek 75-100 százaléka él ezzel a lehetőséggel, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Ez hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent.

(MTI/Origo/Portfolio)