Nyakleves Brüsszelből

Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy törölje el a távközlési szolgáltatók árbevételen alapuló különadó-fizetési kötelezettségét, melyet 2010 októberében vezetett be. A Bizottság véleménye szerint ezen adóteher nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi kormányzati költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál. Magyarországot a Bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól - írta a

Jonathan Todd, versenyügyekért felelős szóvivő az EB sajtótájékoztatóján elmondta: mai döntésével az unió végrehajtó testülete úgy ítélte meg, hogy a magyar távközlési különadó illegális és szembe megy az uniós joggal. Az ugyanis csakis abban az esetben teszi lehetővé távközlési különadó kivetését, ha annak bevételeit hálózatfenntartásra vagy célzott távközlési fejlesztésekre fordítja. Ezzel szemben a magyar adó egyenesen az állami büdzsébe folyik be. A Bizottság érvelése szerint a szóban forgó szabályok az újonnan piacra lépő távközlési szereplők védelmében lettek kialakítva.

A döntés után a kormánynak két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.

Hasonlóképpen egyébként tavaly óta vizsgálódik az EB a magyar energia- és kiskereskedelmi-különadók kapcsán is, amelyekre vonatkozóan még nincs döntés – tette hozzá újságírói kérdésre a szóvivő.

Sejthető volt, hogy ez lesz

Orbán Viktor még tavaly ősszel, a bankadó kivetése után, második csomagjában jelentette be, hogy három további szektorra (energia, kereskedelem, telekommunikáció) válságadót vet ki. A távközlési cégektől három éven át évente összesen 61 milliárd forint befizetését várja a kormány, amelyet a cégek sávosan, a nyereségükhöz igazodva fizetnek.

A kormány gyakorlatilag úgy vetette ki ezt az adót, hogy biztosra vehető volt, az Európai Uniónál nem fog átmenni a törvény. Brüsszel ugyanis az új adónemek októberi bevezetését követően azonnal kérdésekkel fordult Magyarországhoz. Tavasszal.az Európai Bizottság határozatot hozott, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a Bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól. A testület arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.

A miniszterelnök szóvivője márciusban minderre úgy reagált, a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak. Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön.

Telekomadó - jó ötletnek tűnt?

Éves szinten 61 miliárd forint extra bevételt várt el a kormány a telekomadó bevezetésétől, és az eredeti elképzelések 2012-g fizettették volna a vezetékes távközlés, a vezeték nélküli távközlés, a műholdas távközlés és az egyéb távközlési szolgáltatás nagyobb cégeivel ezt a keserű pirulát. Az adót az árbevétel nagyságától függően, sávosan rótták ki; 100 millió forint bevételig nem, 500 millióig a bevétel 2,5 százalékát kellett az államkasszába fizetni. Ötmilliárd forintos bevételplafonig 4,5 százalékot, a felett 6,5 százalékot rendeltek fizetni.

A jogszabály elfogadását semmilyen szakmai érdekegyeztetés nem előzte meg, a távközlési adóval kapcsolatos tervvel Orbán Viktor a szavazás előtti napokban lépett csak elő. A telco cégek akkor jelezték: az intézkedés visszafogja a beruházásaikat, és létszámleépítést fog előidézni, mindkettő be is következett - írta a

Mi következik most mindebből?

Ha az elmarasztalás hivatalosan is megérkezik Brüsszelből, a magyar államnak a beszedett adóösszeg mellett a büntetést és a kamatokat is meg kell fizetnie, ami jelen pillanatban akár több mint 100 milliárd forintot is elérhet. Amellett, hogy a jövő évi költségvetésben már tervezett bevételként szerepel az így értelemszerűen be nem szedhető telekomadó, a lyuk a visszafizetési kötelezettséggel és a bírsággal tetézve szinte bizonyosan további megszorításokat von majd maga után.