NGM: Nem a kasszák ellehetetlenítése a cél
Nem a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése volt a cél a kasszák működésének szigorításával – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A négy magánnyugdíjpénztár közül kettőnél már 70 százalék felett van a tagdíjfizető tagok aránya, amely a törvény szerint a fennmaradásukhoz szükséges.
A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény 2015. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint jogutód nélkül, végelszámolással megszűnik az a pénztár, amelynél a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken.
Az NGM-nél arról érdeklődtünk, számoltak-e a pénztárak megszűnése nyomán bevételre. „A költségvetés nem kalkulált ilyen bevétellel. A szabályozási cél sem a költségvetési bevételek növelése vagy a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése volt, hanem a magánpénztári működés és gazdálkodás transzparenciájának az erősítése, a nyugdíjcélú megtakarítások védelme. Megvalósulni látszik a szabályozási cél azzal, hogy a tagdíjfizetők aránya jelentős mértékben megnőtt” – közölte érdeklődésünkre a tárca.
A négy magánnyugdíjpénztár közül kettőnél már 70 százalék felett van a tagdíjfizető tagok aránya, amely a törvény szerint a fennmaradásukhoz szükséges – közölték a pénzintézetek.
A HORIZONT Magánnyugdíjpénztárnál a tagdíjfizetői arány az MNB által első ízben vizsgálat alá kerülő időszakra 74,24 százalék – tudtuk meg a pénztártól. A másik három magánnyugdíjpénztár közül a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál 74 százalék, a Szövetség Nyugdíjpénztárnál pedig 50 százalék felett van a tagdíjfizető pénztártagok aránya. Az MKB Nyugdíjpénztár nem közölt adatot az MTI múlt heti megkeresésére. A kasszák az MKB kivételével azt kérik tagjaiktól, hogy a tagdíjat fizessék be egy évre előre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberben vizsgálja majd meg először a 70 százalékos tagdíjfizetési arány meglétét.
