Nesze semmi, fogd meg jól! – Reformmentes a jövő évi költségvetési javaslat
– A kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt a jövő évi költségvetés tervezésekor – jelentette ki Varga Mihály a 2019-es büdzsé benyújtásakor a parlamentben. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll, a szigorú és fegyelmezett gazdálkodás szem előtt tartásával. A kormányzat 2019-ben 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett. Mint a pénzügyminiszter a törvényjavaslat benyújtásakor mondta, a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékok összege a másfélszeresére emelkedik.
Marad a 15 százalékos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetében 40 ezer forintra nő, míg újabb két százalékkal, 19,5-ről 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó mértéke, ami mintegy 100 milliárd forintot jelent a vállalkozásoknak. Az otthonteremtés támogatására 242 milliárd forintot különítettek el. Várhatóan jövő novemberben lesz nyugdíjprémium is, hiszen a gazdasági növekedés jó eséllyel meghaladja az Alaptörvényben rögzített 3,5 százalékot. Mivel a költségvetésen belül megkülönböztetnek működési és fejlesztési kiadásokat, a könyvelést úgy alakították, hogy a működési hiány nullszaldós legyen, így papíron csak a beruházások miatt lesz hiány. Ezeket pedig bármikor visszafoghatja a kormányzat, ha megszaladna a hiány.
Varga Mihály szerint a négy százalék körüli növekedés lehetővé teszi, hogy növekedjen a foglalkoztatás, illetve a reálbérek emelkedése – utóbbi idén nyolc százalék lehet – 2019-ben is folytatódhat. Az egészségügyre az ideinél csupán 101 milliárd forinttal, oktatásra 15 milliárd forinttal, kultúrára 56 milliárd forinttal több forrást biztosít a kormány jövőre. A közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2019-ben is, ahogyan tíz éve mindig, 38 650 forint marad. Varga Mihály szerint a kormánytisztviselői és köztisztviselői bérrendezés lehetőségéről, módjáról és mértékéről ősszel dönt a kormány.
A parlamentnek benyújtott költségvetési javaslatból az látszik, hogy a jövő évi kiadásokon belül csökken az oktatási és a jóléti kiadások aránya, emelkedik viszont a védelemre, a sportra és a hitéletre szánt források mértéke. A tervezet 15 milliárddal növelné az oktatásra fordított állami kiadásokat, de ez a többlet még az inflációt sem fedezné. Miközben nő a gyerekek után járó adókedvezmény mértéke, a családi pótlék összege tíz év óta újra változatlan marad, vagyis reálértéken tovább csökken, ami az alsó társadalmi tizedekben élők számára jelent nehézséget. Az egészségügyre 101 milliárd forinttal jut több, mint idén, vagyis ezen a területen sincs egyetlen komoly reformlépés sem betervezve, legfeljebb szinten tartásról lehet szó.
Széttagoltnak tartotta a kormányzat az állami intézményeknél lévő kutatás-fejlesztési pénzek kezelését, ezért azok jelentős részét, 70 milliárd forintot irányított át az innovációs minisztérium alá. Ez jelenti a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatását, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 12,7 milliárd forintját és a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatában elköltött 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatást. A Pénzügyminisztérium szerint egyszerű technikai koordinációról van szó, valójában azonban az intézmények függetlensége a tét.
– A költségvetés, ahogyan mondani szokták, maga a koncentrált gazdaságpolitika, s ha ez így van, a 2019-es büdzsében az mutatkozik meg, hogy Magyarországon továbbra sincs világos gazdaságpolitika: lózungokkal, manőverezéssel, tűzoltással tartják irányban a folyamatokat – mondta lapunknak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, a nagy elosztórendszerek reformja fel sem vetődik. Ráadásul egy tavasszal elfogadott büdzsé a kormányzati kommunikációval szemben nem kiszámíthatóbbá, hanem kiszámíthatatlanabbá teszi a mindennapokat, ugyanis nem látható előre, hogy a törvény menet közben hogyan változik majd meg. A 2017-es költségvetést például a 2016-os, késő őszi bérmegállapodás miatt teljesen át kellett alakítani. Valójában az idei büdzsét is át kellett volna írni 2017 végén, amikor kiderült, hogy a tervezettnél kisebb deficit miatt a 2018-as évi 2,4 százalékos hiánycél jelentős, az EU-ban szinte példátlan egyensúlyromlást tartalmaz, miközben a konjunktúra a csúcspontja körül van.
Az EU ezt különben már többször nehezményezte, május végén pedig figyelmeztette is a magyar kormányt, hogy a strukturális hiány jelentősen és növekvő mértékben eltér a középtávú céltól, 1,5 százalék helyett 3,6 százalék lehet idén. Feltehetőleg ez a magyarázata, hogy a miniszterelnök eddigi, növekedéscentrikus retorikája után földrengésbiztos, vagyis a hiányt valóságosan és jelentősen csökkentő, a pótlólagos élénkítő lépéseket elvető 2019. évi költségvetést kért pénzügyminiszterétől. Csak érdekesség, hogy a választások után még azt várta jövendő miniszterétől, hogy tartósan legalább négyszázalékos GDP-növekedést garantáljon.
– A GKI Gazdaságkutató prognózisa szerint jövőre a kormányzati optimizmussal szemben legfeljebb 3,2 százalékkal nőhet a GDP, s hasonló nagyságrendben gondolkoznak más mértékadó előrejelzések is. Ez a különbség azonban nem elsősorban a világgazdasági válság hirtelen napirendre kerülése miatt van így – bár a külső körülmények romlása, például az energiaárak és kamatok emelkedése valós, az USA–EU-vámháború kialakulása veszélyes –, hanem az eddigi voluntarista tervezésnek tulajdonítható. A növekedés kockázataira udvarias formában, de a Költségvetési Tanács is felhívta a kormány figyelmét – tette hozzá Karsai Gábor.
Amit a miniszterelnök mindenekelőtt érzékelhetett, mert
az EU-s támogatások elköltését és felhasználását előrehozták, vagyis 2019-ben minden pénzt el akarnak költeni,
így 2020-ban ezek a források már nem tudják segíteni a gazdaságot. Ráadásul az Európai Bizottság költségvetési javaslata szerint a 2021–2027-es programozási időszakban akár nettó 20-30 százalékkal is kevesebb közösségi támogatás juthat Magyarországnak. Feltehetőleg ennek ellensúlyozására született meg a Magyar Nemzeti Bank 2030-ig tartó grandiózus hitelezési programja, amely több mint egy évtizeden át a lakossági hitelek 15, a vállalkozási hitelek tízszázalékos emelkedésével számol. A hitelezés emelkedése a bankok szerint is lehetséges és kívánatos, mértéke azonban irreális.
Karsai Gábor szerint az EU kritikája és a realitások felismerése vezethetett ahhoz, hogy a jövő évi költségvetésben a hangsúly a növekedéssel szemben az egyensúlyra került. Ugyanakkor érdekesnek tartja, hogy bár hivatalosan nem vonták vissza a 4,1 százalékos jövő évi növekedési célt, de már most jelezték, ha nem jön össze, annak a világgazdaság, valamint az EU-forrásoktól való túlzott függés, nem pedig az államközpontú magyar modell lesz az oka.
Karsai Gábor szerint a költségvetési javaslatot megalapozó vásárolt fogyasztás 3,9 százalékos növekedése reális, s az áfabevételek bővülését segíti a 2,7 helyett inkább 3 százalék feletti infláció. Ez, miképp a túl erősnek prognosztizált forint a kiadási oldalon okozhat feszültséget. Túlzottnak tűnik a foglalkoztatás 1,5 százalékos növelése is. A tervezett bruttó 8,8 százalékos béremelés realitása jelentősen függ a minimálbér-emelés mértékétől. Utóbbiról ősszel egyezik meg a kormányzat a munkaadókkal és a munkavállalókkal, s a jelek szerint most már a versenyképességre is igyekszik tekintettel lenni.
