Ne örüljünk a nagyon erős forintnak!
Történelmi csúcsot döntött pénteken a valutánk árfolyama, az euro mindössze 233 forintot ért. Többen azt jósolják, hogy nemsokára elérheti a 230 forint/eurós szintet is, sőt hosszabb távon a 225-ös szint sem kizárt. Árfolyam korrekcióra azonban előbb utóbb sor kerül, de a gyengülés nem lesz számottevő. Ennek örülhetnek a külföldre utazók, de egyre több szakértő aggódik a túl erős forint negatív hatásai miatt.
Az erősödés fő okai a kedvező külső befektetési mellett a javuló magyar makrogazdasági adatok, a külkereskedelmi mérleg tartós aktívuma, a folyó fizetési mérleg, a külső finanszírozási igény jelentős javulása. Erősítő tényező az is, hogy az Európai Központi Bank elnöke a csütörtöki kamatemelést követő beszédében említést sem tett további szigorításról. Így várhatóan nem szűkül a különbség az euró és a forint kamatszintje között, ami a forint felé tereli a befektetőket. Igaz, nemcsak a forint, hanem a régiós valuták egy része is történelmi csúcsra emelkedett. Ilyen erős árfolyam mellett elképzelhető, hogy a jegybank már nem emeli tovább az alapkamatot, noha a piac még számít erre.
Elemzők szerint megjósolhatatlan, hogy a forint meddig erősödik, korrekcióra azonban előbb-utóbb sor kerül, mivel a tartósan erős árfolyam kedvezőtlenül érinti az exportálókat és a növekedésre is negatívan hat. Ezt erősítette meg pénteki nyilatkozatában Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki kijelentette: az erős forint nem segíti a mezőgazdaságot, sőt rossz a magyar agrárium számára, mivel az ágazat jelentős exportot teljesít. Az agrártárca irányítója emlékeztetett rá: Magyarország a múlt évben 4,8 milliárd euró értékben szállított külföldre agártermékeket, onnan pedig csak 3,2 milliárd euró értékben hozott be hasonló árukat. Az 1,6 milliárd eurós pozitív szaldó pedig az egyik legjobb ilyen teljesítmény az Európai Unióban.
A miniszter szerint a magyar mezőgazdaságnak a 260 forint körüli euró árfolyam lenne a megfelelő. Most ugyanis a termelők jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni azzal, hogy az euróban mért ár általában azonos a tavalyival. Viszont a szóban forgó termékért így az áru előállítója forintban már lényegesen kevesebbet kap, mint a múlt évben. Gráf József szerint ezt a cserearány-romlást az sem ellensúlyozza, hogy a fejlesztésekhez szükséges gépek, berendezések viszonylag olcsóbbak lettek.
Jelentősen rontja a szállodák jövedelmezőségét a forint erős árfolyama - ezt már Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség főtitkára mondta. A szállodák jelentős része euróban határozza meg az árait, így jelentős árfolyamveszteséget könyvelnek el. Emellett a magas infláció miatt a költségeik emelkednek. Két lehetőségük van kompenzálni a veszteséget: vagy emelik az áraikat, de ezt a keresleti-kínálati viszonyok nem teszik lehetővé, vagy a költségeiket racionalizálják, a jelenlegi energiaárak mellett azonban erre sincs mód. Kovács István elmondta, hogy a szállodák jövedelmezősége 2006. és 2008. között mintegy 15 százalékponttal romlott.
