Mitől ilyen negatív a magyar ember viselkedése?

Több főbb dologra is visszavezethető ez a mostani állapot. Az egyik a társadalombiztosítás (tb), amit az évek alatt többször próbáltak megreformálni, eddig sikertelenül. A legutóbbi ilyen intézkedés a vizitdíj bevezetése volt, ami annyira éles visszhangot váltott ki, hogy népszavazással döntöttek az eltörléséről. Bár a mélyszegénységben élők számára ez a bizonyos 300 forint is sok pénz, a társadalom nagy részének nem az összeggel lehetett problémája. Inkább maga a tény, hogy a munkáltató és a munkaadó is fizeti a társadalombiztosítást, és emellett még egyénileg is fizetni kell az ellátásért.

Munkáltató által:

• A minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.


• A járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék (ezeket a járulékmértékeket a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. július 10-ig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni)

Munkavállaló által:

• A nyugdíjjárulék, amely a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 %, a magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 % és 8 % magán-nyugdíjpénztári tagdíj.


• 6 %-os egészségbiztosítási járulék.


• 1,5%-os munkavállalói járulék.

Szlovákiában és Szlovéniában a társadalombiztosítási rendszer a következőképpen működik:

Szlovákia:
A munkáltató 11,4 százalékot fizet, a munkavállaló pedig 5,4 százalékot (természetbeni és pénzbeli juttatás együttvéve)

Szlovénia:
Munkáltató 21,86 százalékot fizet, a munkavállaló pedig 15,41 százalékot (nyugdíjjárulék és kötelező egészségbiztosítás együttvéve).
(www.euvonal.hu)

Ez az egyik legnagyobb probléma: a magas járulékok miatt nincs az embereknek lehetősége megtakarítani. Sokan hónapról-hónapra élnek, sőt a helyzet egyre kilátástalanabbnak tűnik. Amíg a felsőbb rétegek személyesen nem tapasztalják meg, milyen helyzetben él a társadalom nagyobbik része, addig nehéz elhinniük, amit egy kétgyerekes anyuka írt az újságunknak:

„Két iskolás gyermekem van, a férjem és én heti öt-hat napot dolgozunk, és még így sem tudunk mindig minden kiadást fizetni. Autónk nincs, a lakást viszont hitelre vettük meg, aminek a törlesztőrészlete alaposan megugrott az elmúlt hónapokban. A gyerekek ruházkodásán, iskolai kiadásán nem nagyon tudunk spórolni, illetve a számlákat is be kell fizetni, így a nadrágszíjat az élelmiszeren húzzunk egyre jobban, de sokáig már nem bírjuk. Félünk attól, ha valamelyikünk elveszti a munkáját, akkor mi lesz. Mi még nem is vagyunk annyira rossz helyzetben, nem egy olyan ismerősömmel beszéltem, akik már a közüzemi számlákat is részletekben fizetik, vagy hitelből.”

A történethez az is hozzátartozik, hogy sok hitelt felvevőnek a törlesztőrészlete a válság óta ugrott meg. A recesszió előtt felvett kölcsönök törlesztőrészleteire rendezkedtek be, de amikor egy autó havi törlesztése 16 ezer forintról 35 ezerre ugrik, akkor nehéz egy háztartásból előteremteni ennyi pénzt.