Mire megy majd a nyugdíjpénztárak pénze? Itt a válasz
Húszezer milliárd forint körül van a magyar államadósság most, 2700 milliárdnyi vagyon van a magánnyugdíj-pénztárakban, így akár tizedével is csökkenhetne az államadósság, ha a kormány erre használja a visszalépők pénzét. A 180 percben megszólaló szakértő szerint a vagyont egészben vagy nagy részében erre kellene fordítani, az állam a pénzügyeit pedig érdemes lenne átrendezni. Egyelőre nem tudni, hogy a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban a január végi visszalépési határidőig születhet-e alkotmánybírósági, vagy európai döntés. A pénztárak az alkotmánybíróság mellett az Európai Parlamenthez is fordultak, hogy az jelöljön ki uniós ombudsmant a nyugdíjintézkedések kivizsgálására, illetve lehetséges fórumnak tartják a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságot is.
Aki nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe 2011. január végéig, az "kiszerződik az állami társadalombiztosítási rendszerből", vagyis a további befizetései után nem számíthat állami nyugdíjra. Az indoklás szerint ez a leghangsúlyosabb eleme a pénteken késő este beterjesztett nyugdíjtörvénynek. A nemzetgazdasági miniszter múlt héten jelentette be azokat az intézkedéseket, amelyeket a törvényjavaslat már nyugdíjrendszer-váltásnak nevez. Valamennyi magyar munkavállaló szabadon választhat, hogy az állami nyugdíjrendszerben marad-e, vagy oda lép vissza, vagy pedig nem vállal szolidaritás közösséget az állami nyugdíjrendszerben lévőkkel – fogalmazott Matolcsy György. A gyakorlatban ez úgy működik majd, hogy az állami rendszerbe visszatérőknek nem kell semmit csinálniuk, ha nem nyilatkoznak, automatikusan átkerülnek a tb-rendszerbe - közölte a
Magyar Rádió.A magánkasszájukat választóknak azonban valószínűleg nem kevés időt kell szánniuk arra, hogy megtartsák pénztári tagságukat. A törvényjavaslat szerint ugyanis nem a magánkasszánál kell jelezni a maradást, hanem a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási irodában, ráadásul személyesen. Az országban átlagosan hárommegyénként van egy ilyen iroda. Aki pénztártag marad, továbbra is egyéni számláján gyűjtheti befizetéseit, a nyugdíjkorhatárig hátralévő évei után azonban nem kap állami nyugdíjat, vagy, ahogy Matolcsy György fogalmazott, "kiszerződik az állami rendszerből", már nem tagja a közösségnek, az állami nyugdíjrendszer közösségének.
A kormány törvényjavaslata azt is tartalmazza, mi lesz a kasszákból visszaáramló vagyonnal. A magánnyugdíj-pénztári tagok vagyona most összesen nagyjából 2700 milliárd forint, amely állampapírokban, részvényekben, kötvényekben van. A kormány létrehozza a nyugdíjreform-és adósságcsökkentő alapot, minden értékpapír ide érkezik majd, és sorsáról egy öttagú testület dönt.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnök megbízott múlt héten beszélt a tervekről. Azt mondta, az alapba befolyó vagyonnak közel fele állampapír, amit természetesen meg kell semmisíteni, és ezzel rögtön csökken az államadósság. Jelenleg a magyar állam adóssága a legfrissebb jelentések szerint majdnem 20 ezer milliárd forint, tehát akár tizedével is csökkenhet, ha a kormány erre, és nem folyó kiadásokra költi a pénzt. A nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, a magánkasszából érkező vagyonból jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben pedig 250 milliárdot szán a kormány a kiadások fedezésére, a törvényjavaslat szerint azonban ennél akár többet is felhasználhat majd az állam a kiadásokra. A döntés az alap vezetőinek kezében lesz.
Ha jó helyre megy, segíthet a pénz
Papp József docens, a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetétének vezetője azt mondja, akkor használjuk fel jól ezt a pénzt, ha egy az egyben, vagy nagy részét államadósság csökkentésre fordítjuk, és mellette az állam átrendezi a pénzügyeit. A kiinduló pont az, hogy az államadósság 20 ezer milliárd forintra halmozódott fel. Ennek csak a kamata, amit ebben az évben fizetnünk kell, 1200 milliárd forint, és a tőkét még nem is törlesztjük. A szakember arra is emlékeztet, hogy a magánnyugdíjpénztárak bevezetésével adósság keletkezett az állam költségvetésében, és ez a felhalmozott vagyon legalább ekkora hiányt okozott a költségvetésben, és ennek a kamatát is kell fizetnünk, amely közel 200 milliárd forint. Ha most a kormány a kasszák teljes pénzét adósságcsökkentésre fordítaná, és csak a folyó befizetések mennének a nyugdíjfizetésre, akkor csökkenhetne a kockázati kamatfelár, azaz évente több százmilliárd forintot is nyerhetnénk a kamatkiadásokon, és viszonylag gyorsan, akár 10 év alatt igen jelentős mértékben lehetne csökkenteni az államadósságot, így több jutna például vállalkozásfejlesztésre.
Papp szerint feltétlenül rendet kellene rakni a költségvetésben is, mert a magas kockázati felár annak a következménye, hogy túlméretezett a büdzsénk a magyar gazdaság, főleg a kis- és középvállalkozói kör teljesítményéhez képest. Ez annak a rendszerváltás utolsó évtizedében kialakult, jellegzetesen magyar társadalmi, gazdasági modellnek az eredménye, amelyben a pártok azon versengenek, hogyan tudják korrumpálni a választópolgárokat, emiatt a szociális újraelosztás hihetetlenül magas.
Ugyanakkor a versenyszektorban, a vállalati szférában is túlságosan magas az újraelosztás - hívja fel a figyelmet Papp. Magyarország az unióban élen áll mind a közbeszerzések, mind a vállalatoknak adott támogatásokban, 2008-ban 400 milliárd forinttal voltak túlárazva a közbeszerzések, ennyi pénz ment magánzsebekbe, és ehhez még nyugodtan hozzátehetünk 500 milliárdot, ami évente a magyar megtermelt GDP-ből feleslegesen kimegy. Ha mindezt összeadjuk, az legalább ezermilliárd forint, ha pedig ekkora összeg rendelkezésre állna, akkor Magyarországon hihetetlenül erősödne a gazdaság, mert ott maradna a pénz a vállalatoknál, a munkavállalóknál, bőven jutna beruházásokra és több a fogyasztásra – hangsúlyozza a a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének vezetője a Kossuth Rádiónak.
