Mire elég a magyar dolgozók fizetése? (X)

Mire kell kiadnia havonta az átlagembernek? Számlák, mindennapi cikkek (élelmiszer és egyéb), hosszú élettartamú áruk (például ruhák) és szórakozás/kikapcsolódás. Pontosan mi az, amiből nem lehet spórolni, hol lehet meghúzni a nadrágszíjat és meddig?

2009. október 1., 14:18

A minimálbér Magyarországon jelenleg 71 500 forint, ami – valljuk be – nem valami sok. De pontosan mire elég ez a pénz?

Egy háztartás számára a legnagyobb kiadást a számlák kifizetése jelent. És ami a legrosszabb, hogy ebből nem is lehet spórolni. Bármekkora összeg van a sárga csekken azt be kell fizetni, abból nem lehet alkudni.

Egy példát kiragadtunk: egy 56 négyzetméteres panellakás távhődíját vizsgáltuk, amit két részre lehet bontani: téli és nyári időszak. Természetesen az előbbi esetében jóval magasabb díjat kell fizetni. Számszerűsítve 45 ezer forint havonta a lakás melegen tartása, ami nem kis összeg. A panellakásokban nem a felső tízezer lakik, mégis a fizetésekhez mérten óriási kiadást jelent csak a fűtésszámla, és akkor még ott van a többi kiadás.

A 71 500 forint után a munkavállaló 57 815 ezer forintot kap kézhez, tehát elég valószínűtlen, hogy akár egy közepes (56 négyzetméteres) panellakásban lakjon az egyedül, aki minimálbért kap. Vagyis lehetséges, csak valószínűtlen, hogy valaki havi 12 815 forintból be tudja fizetni a villanyt, a közös költséget, a vízdíjat (amennyiben vízórás a lakás). Továbbá ételt, és más mindennapi fogyasztási cikkeket tudjon belőle vásárolni a tulajdonos.

Itt kicsit megakadt a kutatásunk, ugyanis, a külkerületekben (pl.:III. kerület, IV kerület) lényegesen olcsóbbak az ingatlanok, mint például az V., vagy VI. kerületben. Azonban mégse tűnik reálisnak, hogy egy, vagy akár két minimálbérből képesek lennének az emberek fenntartani a fent nevezett lakást. Különösen akkor, ha még esetleg gyerekük is van.

Megkérdeztünk egy középkorú házaspárt, akik két minimálbérből élnek hárman, illetve a férj 10 ezer forinttal kap többet a jelenlegi minimumnál. Kérésükre a nevüket nem írtuk le.

„Bár tudom, hogy emiatt nem kéne, de mégis szégyellem magam, hogy ekkora mértékben ki vagyunk szolgáltatva. Kérdésedre válaszolva: nem tudjuk fizetni a számlákat,nagyon el vagyunk maradva. Fizetünk mindig egyet-egyet, illetve részletekben, amik sürgősek. A rettegés azonban csak most jön: nemsokára itt a tél. Bár nekünk nem kellenek új ruhák, de a gyerekünknek minden évben kell, mert kinövi őket. Az ételeken nem tudok spórolni, így is mindig az akciós árukat és legolcsóbb termékeket keresem.”

A legszomorúbb az egészben, hogy a fent említett példa nem egyed, sőt napról napra többen vannak az olyan emberek és családok, akik ezekkel a problémákkal néznek szembe.

2009 júliusában az országos átlag nettó bér 121 541 forint, ami már kicsit jobban hangzik, mint az előbb említett 57 ezer. Egy háztartásban ha két fő ilyen vagy ehhez hasonló pénzösszeget keres, akkor már reálisabbnak hangzik, hogy minden kiadás után még egy minimális összeget is félre tudjanak tenni. Mit lehet tenni a félrerakott pénzzel? Természetesen, ha van egy kis spórolt összeg, akkor mindenkinek az a célja, hogy hónapról-hónapra (vagy évről-évre) a megtakarításaiból több pénze legyen.

Párna alá dugni: Természetesen ez is egy lehetséges megoldás. Azonban azt érdemes számításba venni, hogy így egyre kevesebbet ér a pénzünk, ugye az infláció, ami éves szinten 6-8 százalék.

Államkötvény: Az állampíroknak és kötvényeknek megvan a maga előnye és a hátránya is. Az előnye, hogy biztonságos. Míg egy banknál előfordulhat egy csőd, vagy bármi más egyéb ok, ami miatt nem úgy, vagy nem akkora mértékű profitot kap vissza a befektető (habár ennek az előfordulása elenyésző), addig az államnál ilyen nem következhet be (elméletileg). A hátránya, hogy kevés pénzt hoz a házhoz.

Banki kamatok: A kereskedelmi bankok közül a lekötött pénzek hoznak „sok” pénzt. Persze ez nem igaz teljes mértékig. Egy ideális kamatkonstrukcióban hozzávetőlegesen 10 százalékot gyarapodik évente a befektető vagyona. Ez viszonylag jó pénznek minősül, de azért ne felejtsük el, hogy éves szinten a forint 6-8 százalékot inflálódik, vagyis veszít az értékéből. 2-4 százalék, azonban már nem olyan baráti emelkedés.

Ingatlan: Főként a gazdasági válság előtt sokan ingatlanokba fektették pénzüket, mert az ingatlanárak csak mentek fel, így szinte semmiből profitot tudtak termelni. Igen ám, csak beütött a recesszió, az ingatlanárak pedig elkezdtek zuhanni. Tehát mégsem annyira biztonságos ez a befektetés.

Ujfalusi Zsoltot a

Brokerszamla.huvezető előadóját és traderét kérdeztük meg a legjobb befektetési formákról, és hogy bizonyos szegmensektől miért félnek az emberek.

Milyen említésre méltó befektetési formák vannak jelen pillanatban Magyarországon?

Alapvetően a tőzsde és az ingatlan, de sajnos itthon még mindig a bankokról hiszik azt az emberek azt, hogy biztonságosan tudják növelni a portfóliójukat.

Az állampapírokkal és kötvényekkel nem lehet tartósan vagyont növelni?

Az állami kötvényeknél nagyon keveset kamatoznak ahhoz, hogy egy befektetőnek (akár lehet magányszemély is) csábító legyen.

Ön mit gondol, inkább a tájékozatlanság vagy a félelem miatt nem mernek belevágni a tőzsdézésbe?

Mind a kettő együttvéve. Illetve csak a tőzsde negatív oldalairól hallanak, ami egyáltalán nem fedi a teljes valóságot. Megfelelő tájékozottsággal és nyitott gondolkodásmóddal ezt ki lehetne küszöbölni!

Tehát tudjuk, mit gondol az „átlagember” a tőzsdéről, de valójában milyen ez a világ?

Mindent összevetve, több mint tíz éves tapasztalattal elmondhatom, hogy nem a tőzsde rizikós, hanem azok az emberek, akik az alapvető tőzsdei szabályokat sem tartják be. De ők is leginkább saját magukra veszélyesek. Természetesen kockázat nélkül nincs hozam, de ez a kockázat megfelelő tudással és tapasztalattal minimálisra csökken, míg a hozam marad ugyanakkora, ha nem ugrik a többszörösére. Ezáltal a nyereség/veszteség arány jelentősen eltolódhat a nyereség javára.

Azok közül, akiket önök tanítanak a

Brokerszamla.huberkein belül, habitustól függetlenül bárki lehet jó kereskedő, ha betartja a szabályokat?

Igen, a profi tőzsdei kereskedő arról ismerszik meg, hogy kontrollálni tudja az érzelmeit a kereskedések során (tehát le tudja győzni a kapzsiságát és a félelmét)! Pont a habitus miatt nem egyforma idő alatt jutnak ugyanarra a kereskedői szintre, hisz nem mindenki tudja egyformán alkalmazni a tőzsdepszichológiát. De tanfolyamainkon természetesen erről is szó esik.

Konklúzió

A legfőbb befektetési fajtákat megvizsgáltuk és a következő szűrtük le: mindenki megtalálhatja a pénztárcájának és a kedvének megfelelőt. Azonban egyet nem szabad elfelejteni: ha valaki azt szeretné, hogy éves szinten ne 5-10 százalékot kamatozzon a pénze, azért tenni is kell valamit.