Minek a Püthagorasz-tétel egy festő-mázolónak?

A kamara nem azt akarja, hogy 16 évesen képzetlenül lépjenek ki a munkaerőpiacra, hanem azt, hogy akiket nem lehet az iskolapadba kényszeríteni, olyan programokhoz kapcsolódhassanak, amelyek egyszerre biztosítanak számukra munkát és tanulást: gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéssel, képzőközpontokban, tanműhelyekben, közmunkaprogramokban.
A szakmunkástanulók 16 éves kor után amúgy is munkával együtt tanulják a szakmát. A kamara is ezt szeretné, csak nem kizárólag az iskolai keretek közé kényszerítve. Céljuk az, hogy szakmát adjanak annak a huszonötezer 18 évesnek a kezébe, aki legfeljebb 8 osztállyal kerül ki a rendszerből. A 20–24 év közötti magyar munkanélküliek aránya ugyanis az egyik legmagasabb Európában: 26-27 százalék.

A Pedagógusok Szakszervezete nem ért egyet a korhatár leszállításával. Az érdekképviselet elnöke, Galló Istvánné szerint az áll a változtatás hátterében, hogy az állam nem mindenkinek kívánja biztosítani a közoktatást. A kialakult helyzet oka pedig a közoktatásból évtizedek óta elvont pénz.

Az anyagiakon túli felelősség is csak részben a pedagógusoké. Szerepe van a családnak, a szociális környezetnek, a szülők aluliskolázottságának, munkanélküliségének, esetleg alkoholizmusának.

Gallóné úgy látja: senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy gyerek munka mellett tanulni fog. A szervezet álláspontja szerint egy gyerek csak akkor engedhető ki a közoktatásból, ha szakmát vagy érettségit szerzett.

A Berettyóújfaluban működő Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a hatszázhetven gyerek 70 százaléka hátrányos helyzetű, kétszázötvenen mélyszegénységből jönnek, nagy részük roma – tájékoztat Ritók Nóra igazgató. A tanárnő szerint a 15 éves korhatár bevezetésével az oktatás pont ettől a rétegtől kíván megszabadulni. Az intézkedésnek az az üzenete, hogy az oktatás és a politika nem akar tudomást venni róluk. Pedig a pedagógusoknak kellene megváltoztatniuk a hozzáállásukat és oktatási módszereiket, nekik kell vonzóvá tenniük az iskolát. Megtudjuk: a közeli Toldon 360 emberből tíznek van munkája, 200 körüli a 24 év alattiak száma.

A tanárnő úgy látja, ez a szakképzetlen réteg képtelen családot fenntartani. Bűnözési hullám indul meg, aminek már érezni a jelét. Az intézkedés emiatt is óriási visszalépés, a felelősség kiiktatása. Sok pedagógus igazolva látja majd magát, hisz még törvénybe is iktatják, hogy ezekkel a gyerekekkel nem lehet mit kezdeni.

Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértő szerint az intézkedés az életre adott válasz.
– A gyermekvédelmi szakellátásban a gyerekek nagy része már a bekerülés pillanatában két-három évvel túlkoros. Márpedig azoknak, akik bármilyen ok miatt képtelenek a korosztályuknak megfelelő iskoláztatásban részt venni, mást kell kitalálni. Számos 16 éves megjárta a feketemunka világát, akad köztük bőven, aki nem fejezte be az általános iskolát, és már dolgozna. Sőt, találunk olyanokat is, akik ebben a korban már szülők. Egy 17 éves, kétgyermekes apukát nem életszerű betolni az iskolába.

Radoszáv szerint a szakmát kedvelő gyerekeknek a gyakorlat hoz sikerélményt.
– Egy 16 éves, festő-mázolónak tanuló fiatalember kérdezte tőlem: minek neki a Pithagorasz-tétel? A gyakorlati héten bejár az iskolába, mestere elégedett vele, de egyetlen elméleti napot sem hajlandó az iskolában tölteni. Az önkormányzat pedig bírságolja a szülőt. Pedig a srác nem kocsmázik, nem drogozik, csak dolgozna. Aki akar, tanuljon bármeddig, de aki inkább dolgozna, azt ne büntessük.

Vekerdy Tamás pszichológus más véleményen van.
– Aki szerint jó ötlet a korhatár leszállítása, az nem ismeri sem a gyereket, sem az iskolarendszert, sem a munkaerőpiacot, sem a gazdasági életet, sem az európai trendet. Minden felmérés azt mutatja, hogy a piac képzett munkaerőt keres, amelynek része az írás, a szövegértő olvasás, az elemi számolás, minimális angoltudás és az internethasználat. Az elképzelés teljes tévedés. A gyerek azért nem akar a padban ülni, mert az iskola rossz.

Vekerdy szerint viszont nemzetvesztő az a program, amely közmunkával csatlakoztatná be az új generációt.
– Mit tud a kamara a gyerekről, az iskolákról szóló nemzetközi és hazai kutatásokról? Semmit.
A közmunka idejét épp most csökkentették nyolcról négy órára – mondja a tanár úr. – A nemzetközi szabályozás szerint 16 éves kor előtt munka nem végezhető. Mert az gyerekmunka.

Ausztriában holland példára hivatkozva készülnek bevezetni a tankötelezettség kiterjesztését 18 éves korig. Jelenleg nem az életkor, hanem az elvégzett osztályok száma (kilenc) az előírás, márpedig tény, hogy az iskolát 15 éves korban elhagyó fiatalok közül kerül ki a munkanélküliek zöme – írja Szászi Júlia, a Szervuszausztria.hu szerkesztője.

A szociálisügyi miniszter elképzelése szerint számukra elengedhetetlen lenne valamilyen további, ipari tanulói vagy más szakiskolai képzési lehetőséget teremteni. A miniszter a nyomásgyakorlástól sem riadna vissza, vagyis hogy például a családi pótlék folyósítását kössék már 15 éves kortól iskolalátogatási igazoláshoz.

A téma a fiatalok munkanélküliségi rátájának növekedése miatt igen időszerű. Néhány riasztó adat. A munkanélküliek 46 százaléka csak a kötelező 9 évet töltötte az oktatásban. Ebben a körben 21 százalék a munkanélküliségi ráta, szemben a teljes lakosságra kivetített 8 százalékkal. A legutóbbi felmérés szerint 43 ezer fiatal keres hiába állást, s náluk nagyobb az esélye annak, hogy hosszú távon nem jutnak munkahelyhez.

Németországban a közoktatást nem a központi kormány, hanem a tizenhat tartomány mindegyike önállóan szabályozza. Ennek következtében eltérhetnek a tantervek, bizonyos előírások, ám egyvalami közös: valamennyi tartományban 18 éves korig tart a tankötelezettség. Így volt ez egyébként korábban is, mindkét német államban – írja Heltai András, a Ger-mania.hu szerkesztője.

Ebben a bizonyos híres, nem keveset igénylő „német”, inkább porosz iskolarendszerben az álta-lában 6 éves korában iskolába kerülő tanulónak (tartományonként változóan) 9-10 évet kell eltöltenie. Ezt követően a gyerek vagy középiskolában tanul tovább az érettségiig, vagy – kötelezően – szakképzésben kell részt vennie. Ennek időtartama a 12. iskolaévig vagy, ha a képzés munkahelyen folyik, annak befejeztéig tart.

Nagy-Britanniában az 1996-os oktatási törvény előírta, hogy mindenkinek kötelező oktatásban részesülnie 5–16 éves kora között, de nem kötelező iskolába járnia. A szülő otthon is gondoskodhat gyermekének tanulásáról, akinek a National Curriculum (nemzeti tanterv) szerint ugyanúgy vizsgát kell tennie, mint az állami vagy magániskolába járó gyerekeknek – írja Markó Beáta, az Angolosan.hu szerkesztője.

Az állami alapoktatás ingyenes. A 2000-es évek elején azonban a PISA-felmérések lemaradást mutattak a brit diákok tudásában más európai országok tanulóihoz viszonyítva, ami kihatott a későbbi munkába állásukra is. Így egy 2008-ban meghozott törvénnyel – amely fokozatosan, 2013-tól lép hatályba – a tankötelezettséget megtoldották két évvel, azaz 18 éves korig. A gyermekek, különösen a hátrányos helyzetűek esélyeinek növelése és a munkaerőpiacon történő könnyebb elhelyezkedése érdekében a kormány idén március 28-án meghirdetett egy új, 180 millió fontos – részben ösztöndíjra, részben az iskolák tetszés szerinti felhasználására fordítandó – támogatáscsomagot a 16–19 éves korosztály továbbképzésére, elsősorban szakmai oktatására.